2010.02.12-14. Téli tali

Rég született itt utoljára bejegyzés, pedig mi is votunk például a Club 126 téli találkozóján. Igaz nem polszkival, mert papírkutyák voltunk sok cuccal. Az egész azzal kezdődött, hogy 2 órát lapátoltunk az udvarban péntek reggel, hogy ki tudjuk nyitni a kaput, ennek hiányában nehézkes lett volna a részvételünk. Azt hiszem valahol itt dőlt el, hogy nem polszkival megyünk, hanem Suzukival. (Mellékesen engem személy szerint aggasztott a tény, hogy Csöpin mindkét hátsó gátló szar, és kellemesen imbolyog az autó) Nagy nehezen végülis elindultunk, Pest felé vettük az irányt, ahol felugrottunk bazékhoz, majd onnan együtt mentünk tovább a fóti Corához. Pocok már várt ránk egy ideje, aztán miután Robiék is befutottak, elindutunk. A szállásra érkezve, Robinak nagy nehezen sikerült bejutnia a Suzukival megjárt parkolóba

illetve Turbó és Beck's levezették fölös energiáikat. Turbó nagyon kanos

A nap továbi részét dögléssel töltöttük, majd a finom vacsi után beindult az élet

Pocok és KeMa hatalmas műsort nyomattak, volt beszélgetés, iszogatás, minden földi jó. Másnap azt hiszem sokaknak másnap volt, de némi autózás és séta után felébredt a társaság. Majd megint autózás következett, nagyon szép helyeken jártunk, az étteremben kajálás 2 kutyával kicsit nehézkesen indult ugyan, de végülis egész nyugisan telt. Ami ezután következett, azért én személy szerint már nem annyira voltam oda, kicsit idegesítő volt 5 percenként megállni felfele a hegyre. Persze, mehettünk volna mi is polszkival, úgy biztos izgalmasabb volt. A hegytetőre felérve konstatáltuk, hogy tényleg szép a kilátás, de k@ hideg volt. Ennek köszönhetően per pillanat táppénzen vagyok

Szép lassan lekecmeregtünk a hegyről, mi is összetalálkoztunk a Forddal (Opellel), felhőtlenül boldogok voltak, hogy megint tolathattak

Cserébe jeleztük, hogy ne menjenek feljebb, mert el fognak akadni, és már nincs fenn senki, aki segítsen  A szálláson vacsi, majd részemről döglés következett, nyuszy elment közösségi életet élni valahova. Vicces volt, mikor a híradóban jelezték, hogy felénk ítéletidő van, nyuszy ennek külön örült. Vasárnap reggeli után ezért nem is nagyon vártunk, indultunk haza, mert nem tudtuk, hogy milyenek az útviszonyok, nem akartuk nagyon megszívni. Végülis, mire mi a környékre értünk, már nem volt itt semmi extra, de azért elgurultunk Pákozd felé, hát tényleg volt szép hófúvás. Pocoknak köszönjük a szervezést, jól éreztük magunkat. És köszönjük mindenkinek, akitől kaptunk kölcsön fogkrémet!