Most van kis időm, így leírom, hogyan is lett újra egy X90-ünk.

Azzal kezdődött, hogy előtört rajtam az autóvásárlási kényszer egy jó pár héttel ezelőtt, ami annyira nem ért váratlanul, mert a tavalyi évben nem vettem semmilyen autót. Az meg így nem jó, 2011-ben három autót is vettem (Persze ehhez volt két autóeladás is, így az egyenleg nem sokkal változott.)

Mindenféle verzió felmerült, alapvetően abban gondolkoztam, hogy a Jimnyt kéne lecserélni egy kicsit nagyobb terepjáróra, mert teljesen reménytelen Vincével együtt beleülni (a gyerekülés miatt semmi hely nem marad hátul). Néztünk is autókat ebben az irányban is, de ez csak akkor esélyes, ha a Jimnyt normális áron el tudom adni.  Aztán amikor kiderült, hogy a viccből meghirdetett sárga iránt nagyobb az érdeklődés, mint gondoltam, akkor elkezdtem nézegetni a játszósautó vonalat is, merthogy a Jimny utódjának azért meg kéne maradnia messzire elmenésre is alkalmas autónak.



Mindenféle dolog felmerült, de amíg a sárga el nem ment, nem gondolkoztam a dolgon komolyan. Utána néztünk pl. LJ80-at, de arról kiderült, hogy túl nagy projekt lenne, akartam nagyongyári Polskit is venni, de azt meg elvitték előlem, így aztán élesedett az X90-vonal, amit persze mindig is szemmel tartottam. Volt olyan gondolat is, hogy a volt autómat visszaveszem, de aztán kiderült, hogy azt csak mutogatni akarják, eladni nem, ráadásul szegényre nem vigyázhattak nagyon, pl. valami Trabant-tükör vagy hasonló volt rajta bal oldalon, ami nem jó jel.

Árulják pl. azt a sötétkék autót is, amit két éve is megnéztünk, és ingyen sem kellett volna, meg felkerült egy Svájcból frissen behozott példány is, amivel a gazdája még Fehérvár felé is tud járni... No, múlt vasárnap meg is néztük Szilvivel, és nem tűnt ijesztőnek. Persze, 15 éves autó, hibái meg hiányosságai vannak, de mivel jó eséllyel azok közé tartozunk, akik az országban a legtöbb X90-et láttak, így van mihez viszonyítani, és úgy éreztem, egész jól áll itthoni viszonylatban. Persze biztos nem vetekszik a mobile.de-n 4-6.000 euróért kínált példányokkal, de hát nem is annyiba kerül. Agyaltam rajta kicsit, aztán kedden felhívtam az eladót, hogy jár-e még erre, mert megnézném alulról is. Járt, másnap, így délután elmentünk Lajoshoz, megnéztük bakon. A fentről is látott, mindegyiken rohadó részeken (lökhárítótartók, küszöb) kívül csak a tanktartó halott, így mondtam az eladónak, hogy kell az autó. Jött az a kérdés, hogy mikor, hol, hogyan, amiből az lett, hogy az a legegyszerűbb, ha helyből otthagyjuk az autót Lajosnál, én őt elviszem haza (70 km, vagy ilyesmi). Így is lett, elvittem, papíroztunk, majd hazajöttem Szilviért, és visszamentünk az X-ért.



Azóta az eredetvizsgát már elintéztem (-18.500 Ft), az átírás majd jövő hétre marad. Ma meg leszedegettük a mindenféle matricákat, illetve Szilvi kiporszívózta az autót, és végre csináltam róla pár fotót is, persze egyelőre csak az udvarban.

A terveim egyelőre eléggé képlékenyek. Ha a Jimny elmegy, akkor valószínűleg az X lesz a terepen játszós autó, azaz fog kelleni neki emelés, nagyobb kerék, csörlő, ilyesmi. De aztán a franc tudja, hogy tényleg belevágok-e, az biztos, hogy még az is lesz pár hónap, mire az autó árát kifizetem, utána meg a fentebb sorolt rohadós részeket kell megcsinálni, szóval mindenképpen hosszú távon esélyes csak a komolyabb hozzányúlás. Na meg idén nyáron ezzel most már tényleg szeretnék elmenni a tengerpartra, ha már az előzővel nem jött össze

Érdekességképpen, mindhárom autó "04 ZÖLD" színű a forgalmija szerint

Kábé egy hónapja valami rettentően túlárazott Polskira reagálva viccből feltettem a Sárgát a hahura 300-ért, azaz nem olyan áron, amennyiért sokan akarnak Póckit venni. Erre egyszercsak elkezdtek hívogatni, szinte minden nap hívott valaki, telefonon előre lealkudva az árat többen el is vitték volna látatlanban, de telefonos alkuba elvből nem mentem bele. Viszont legalább 20 emberrel beszéltem, aki komolyan gondolta, hogy érdekli az autó, ha megegyezünk, és már volt néző is, aki gondolkodik, illetve további emberekkel időpontegyeztetésen múlt csak a dolog, míg végül hosszas szervezkedés után ma az egyik érdeklődő jött, nézett, alkudott, míg végül megegyeztünk. Amíg ők kajáltak, kicseréltük a kerekeket (a kabrió felnijei voltak rajta), tettünk bele gyári ülést, papíroztunk, míg végül tényleg elvitték. Remélem, azért majd nyári talira eljönnek vele.
Most nem tudom, hogy sírjak, hogy odaadtam, vagy nevessek, hogy végre egy Polskiból nem durva mínusszal szálltam ki, hanem kb. nullán.
Nem, nem ér megkérdezni, hogy miért adtam el. Én sem tudom, de jó ötletnek tűnt. 

Hosszas győzködés után sikerült rávennem ma magam végre a téli kerekek felrakására.
Még mindig utálok kereket cserélni, pláne két autón egyszerre

Egyúttal húztam a BIS ékszíján, mert mostanában mintha nem töltene rendesen a generátor, ha ez nem elég, akkor generátorcsere lesz belőle.
Illetve átállítottam a légszűrőt téli üzemre, és eltűnődtem azon, hogy esetleg azért melegszik nehezen, mert nincs meg ezen sem a cső a légszűrőház és a kipuffogó között. Valakinek van ezzel tapasztalata, számít ez? Milyen csövet lehet odarakni?

Update @ november 19. hétfő

Ma a Baleno sikeresen leműszakizott mindenféle varázslat nélkül

Az őszi tali után kényszerpihenőre került az autó, mert ugyan egyes nélkül el lehet lenni, de a rükverc hiánya a mindennapokban kicsit macerás (pláne, hogy itthon a zúzott kövön sem egy nagy élmény a toligálás).
Első lépésben kellett egy másik váltó. Van ugyan egy BIS-váltóm, de az hosszú időt töltött a szabadban, aztán még éveket a padlásfeljáróban, szóval azt alaposan át kéne nézni beépítés előtt. Így aztán inkább a piros autó alól szedtem ki a váltót. Ehhez az előző hosszú hétvégén rendelkezésemre álló fél napot használtam fel, ami kellett is, mert még mindig nem egy élmény BIS-ből motort kivenni, pláne, hogy olyan helyen állt az autó, ahol érdemben aláfeküdni sem tudtam. Végül a váltót némi trükkel sikerült hozzáférhetővé tennem
 

 

Nekiálltam a sárgába beépítésnek, a motort semmiképpen sem akartam kiszedni, mert tuti, hogy az így sem porszáraz vízcsövek közül 1-2 megadná magát végleg. Aztán hamar feladtam, mert nem sikerült okosan felbakolni. Azóta nem volt időm foglalkozni vele, de tegnap szerencsére szép idő volt, így nekiestem. A kerekeknél bakoltam alá végül, így nem akart leborulni. Egy élmény volt a kiszerelés is, de azt pár óra alatt sikerült megoldani egyedül is, a visszarakás viszont teljesen reménytelennek tűnt, így kénytelen voltam Gabe segítségét igénybe venni. Amíg ideért, elmentem venni olajat, plusz átpakoltam a köcölléket a régi váltóról. Ketten aztán már a helyére tudtuk cincálni a váltót, de az istennek sem sikerült rendesen összehúzni a motorral. Hosszas szopás után rájöttünk, hogy szokás szerint duplán volt pozicináló hüvely az egyik tőcsavarnál
 

 

Ezt megszüntetve már haladósabb lett a dolog, és sikerült összerakni. A jobb oldali hardy viszont cserés, mert két menet is halott rajta, illetve a váltóösszekötő csavarja is örökmenetes lett, azt majd aknáról le kell valahogy vágni. Ezt leszámítva viszont szerencsére úgy néz ki, megfelelően működik, nincs szörnyű hangja, és valószínűleg BIS-diffi van benne, mert nem akar másodikban 60-nál ill. harmadikban 90-nél még szétesni.
 

Egy év kihagyás után végre Szilvi is el tudott jönni találkozóra, amíg Vincére a nagyszülők vigyáztak.
A találkozó jól sikerült, jártunk hegyen, kilátóban, várban és még atombunkerben is A szervezést köszönjük szépen Dave-nek és Zolkának!
 

A Sárgának már egy ideje fura hangú volt az egyese, na most ez szombat reggel Dombóváron kiforrta magát, és elmúlt végleg a rükverccel együtt. Szerencsére sikerült megoldani másodikban az összes elindulást, és szépen hazajöttünk vele.

Tervben volt, hogy a cseh tali után idén még valahová eljussunk külföldre, és különböző okokból a nagy lengyel tali ill. a másik cseh klub talija is kiesett, így maradt ez a kisebb lengyel tali, ami legalább közel van, hisz a táv kevesebb, mint 400 km. Dömi jött velem utasnak, péntek reggel 7-kor elindultunk, Kolonics Attiláékkal találkoztunk Érsekújváron, majd Nyitra-Zsolna irányában haladtunk tovább. A hegyekben volt egy kis szerelés, mert totál megállt a BIS egyik pillanatról a másikra, végül sikerült megtalálni, hogy a kondiból tőből kiszakadt a kábel. Zsír. megoldottuk, mentünk tovább, 3-ra a kempingben voltunk. Szereztünk szállást, megjött a maradék 5 magyar autó, és mulattunk, míg 10-kor ki nem dőltem



Szombaton korai indulást követően meglátogattunk egy vízierőművet, ami érdekes lett volna, ha értünk bármit az elmondottakból, kilátást néztünk, elmentünk Żywiec főterére felsorakozni (ott is lehet ilyet, csak Magyarországon nem), aztán egy majdnem légifotóra sorakoztunk fel, volt némi szlalom, majd visszamentünk a kempingbe. Ott sültkolbászoztunk, volt eredményhirdetés, majd a lengyel házszomszédaink kíséretében mulattunk érdekesen



A hajnali kettes kelés ellenére sikerült korán kelni, és mivel az érdemi fordítás hiányában csak itthon utólag tudtam meg, hogy a mai program érdekes lett  volna, ezért korán összecuccoltunk, és 9-kor már a teszkózással is végezve elindultunk haza Zólyom-Ipolyság-Esztergom útvonalon. Tankolástól hazáig 375 km-t jöttem, jobbára 100+ utazóval, eseménytelenül.



Az össz megtett táv alig 846 km volt, összességében jól szórakoztunk most is, de a finoman szólva is hiányos külföldi kommunikáció miatt lenne hová fejlődnie a rendezvénynek.

Amióta pár éve Lengyelországba menet kipróbáltunk egy kölcsönkapott tetőboxot, azóta vadásztunk rá mindhiába.
KG és hollo is felajánlotta, hogy kölcsönadja bármikor, csak hát az nem buli, ha a tetőbox elhozása és visszaszállítása miatt 250-300 km-t kell autózni alkalmanként.

Most viszont előkerült egy újabb példány Vaterán, amit némi technikai malőr miatt konkrétan az utolsó másodpercben sikerült leütni. Sajnos eléggé felverték az árát a kollégák, amin az eladó lepődött meg a legjobban szerintem
Lényeg, hogy sikerült, így ma el is mentünk érte Kaposvárra. Odaúton megnéztük a bokáig érő Balatont, nagyon vicces dolog. A sok idióta barom már kevésbé vicces, aki 60-70-nel megy lakott területen kívül nyílegyenes úton.
Mikor odaértünk, és megpróbáltuk volna feltenni a dobozt, akkor szembesültem vele, hogy van a tetőn egy antenna, ami nagyon útban van... Erősen barmolva sikerült csak leszedni, de most legalább van a tetőn egy szép nagy lyuk és nincs rádió

A tetőbox eléggé szarul néz ki sajnos, az árához képest meg pláne, de legalább van - nekünk ez praktikus célokat szolgál majd remélhetőleg, nem kell szépnek lennie

Hazafelé ismét jót mulattunk a barmokon. Egy apukát valahol Szántód körül ledudáltam - az előtte egyébként üres - belső sávból a Nissan Vanette-jével meg a hátul tobzodó purdékkal együtt, mert 80-nal balfaszkodott, én meg haladtam volna, ha már egyszer négy sávos az út. Én nem is foglalkoztam volna vele tovább, ha nem kezdett volna el onnantól a seggemben jönni és szlalmozni mögöttem át Siófokon, míg 30 km-rel arrébb meg tudott végre látványosan előzni. Az ilyennek mi járhat a fejében? Aki addig 80-nal ment egy négy sávos úton lakott területen kívül, azt mi viszi rá, hogy 30 km-en keresztül versenyezzen egy Kispolszkival?

Hazaérve konstatáltuk, hogy indokoltan izzadtunk nagyon az autóban, mert hivatalosan is 38 °C volt, ennek ellenére a BIS gond nélkül teljesítette a 250 km-t 100 km/h körüli utazósebességgel (a Balatonpartot leszámítva). Igaz, hogy a mutató feljebb ment, mint bármikor is láttam korábban, de szerencsére semmi nyűg nem volt vele.

Na, túl megbízhatóan működött az autó, már gyanús is volt.
Március óta az égvilágon semmit nem szereltem rajta, még apróságot se.
Persze mivel BIS-ről van szó, ez nem egy normális állapot, tudtam én. Inkább a vihar előtti csend.
Most azonban megtört végre a jég - pár napja hallottam, hogy olyan fura hangja van az autónak, olyan traktorszerű...
Nem mertem megnézni, mi történhetett, mert ugye nem olyan régen került fel az autóra a kifejezetten jó állapotú kipuff, szóval az elvileg nem lehet...
Aztán végül rászántam magam, hogy belenézzek a motortérbe, és azonnal meglett a hiba oka - lecsúszott a gumicső a légszűrház és a karbi fedele közül

(Na jó, még mindig félek tőle, mikor ellik meg úgy igazán.)

A napokban a Baleno kivételével minden autó kapott egy kis törődést.

A télen négy akkunk halt meg az ötből, az egyik (a Balenóé még neccesen, de bírja, a Jimnybe vettem újat, a három Polskira viszont 1 db maradt + Gabe kölcsönadott egyet, így egész jó volt. De most sajnos kitalálta aljas módon, hogy neki is kéne akku az autójába, így visszaadtam (köszi ), és vettem a sárgába meg a kabrióba 1-1 db 44 Ah-s Bären akkut Petya segítségével igen barátságos áron.
Ez most egyúttal egy tartósteszt lesz, amiben kipróbáljuk, mennyit számít az akku élettartamában, hogy nagyjából folyamatosan használjuk, vagy fél évig hozzá sem nyúlunk.



Csöpiben még egy jó Exide van, úgyhogy ő új tetőkárpitot kapott

A Jimnynek meg az egy hónappal ezelőtti túráról hazafelé igen gyanús hangok kezdtek jönni az elejéből, aztán meg a fék elkezdett furán fogni...
Kabriózós idő volt, így mostanáig állt csak a fa alatt szegény. Ma reggel viszont elmentem lajoshoz, szétszedtük az első féket, és a berohadt csúszkákon felül még azzal is sikerült szembesülni, hogy a bal oldalon az egyik fékbetétről elmúlt a ferodo, a maradék kiesett a helyéről és beszorult a nyereg alá Ez mondjuk egész jól magyarázza a fura hangokat is
A csúszák megjáratása és a szakadt porvédők pótlása után összeraktuk új betétekkel, és meglepő módon nem csak a fék lett jó, hanem a szokásos Jimny-betegség kormányrázás is elmúlt. Ki érti...

Egy év kihagyás után újra sikerült ellátogatni a Spolek Fiat 126 Pardubice klub találkozójára, amely idén Hořice városában került megrendezésre. Négy autóval mentünk, az eltérő kiindulási pontok miatt 2-2 autós csapatokkal.
Péntek reggel 6-kor már úton voltam, felvettem Dömit Veszprémben, majd fél 9-kor találkoztunk Gyulinhóval Mosonmagyaróváron, ezzel az 500+ km-es út több, mint harmadát már hibamentesen letudva. Miután továbbindultunk, volt némi kavargás, mert az iGO mindenáron Szlovákián akart menni, mi viszont Ausztriát preferáltuk. Végül a szlovák térkép letörlése oldotta meg a problémát, csak így a Rajka-Kittsee közötti átvágást kellett fejből megoldanunk, amiből az lett, hogy szlovák és osztrák autópályán is sikerült mennünk pár km-t matrica nélkül. Mindenesetre sikerült irányba állnunk, és egy lezárt osztrák híd miatti kavargástól és az időnkénti kiadós esőtől eltekintve eseménytelenül telt az út többi része. Óra szerinti 539 km megtétele után délután fél négy körül a kempingben voltunk.



Szereztünk szállást, lepakoltunk, elmentünk venni némi kaját illetve szerezni készpénzt, majd a szokásos társasági élet vette kezdetét, amit a hidegre való tekintettel én hamar feladtam.

Reggel korai ébredést követően fél 9-kor indult el a kempingből a felvonulás a közúti motorversenypályán át Hořice főterére.



Innen a csehül beszélők egy tájékozódási versenyt teljesítettek, mi pedig Libor vezetésével ill. Patryk tolmácsolásával kirándulni indultunk.

A szokásos nyolcadrendű kis utakon kavarogva mentünk el megnézni egy vonatmúzeumot illetve egy házi motorgyűjteményt.



Ezek végeztével visszamentünk a kempingbe, ahol kis játékok következtek, majd némi pihenést követően elmetünk vacsorázni. Szerencsére sikerült egy kifejezetten finom éttermet találnunk, amit az előző este tapasztalatai alapján a kemping étterméről nem igazán lehetett elmondani.

Vacsora után elmentünk az eredményhirdetést meghallgatni, hátha mi jöttünk a legmesszebbről. Nos nem, kiderült, hogy volt 850 km-ről érkezett lengyel résztvevő is, viszont legnagyobb meglepetésemre nekem sikerült kapni egy díjat nem teljesen tisztázott indokkal. Talán a kis játékok összesítésének második helyezése, de ez közel sem biztos. Mindenesetre határozottan örültem neki.



Az este ismét a szokásos sörözős-beszélgetős módon telt, és mivel reggel korai kelés volt a terv, ezért viszonylag korai fekvéssel zárult a szombat.

Vasárnap reggel a tervnek megfelelően 8 órakor elhagytuk a kempinget, majd némi reggeli- ill. sörvásárlást és tankolást követően 9 órakor indultunk el ténylegesen. A visszaút még az odaútnál is eseménytelenebbül telt, az iGO hülyeségeit és az új tereléseket is simán kezeltük, egy pihenő és egy tankolás után fél 4 körül Móváron voltunk, ahonnan búcsúzkodás után Veszprémen keresztül 6 órára haza is értem.



Ismét egy kellemes hétvégét sikerült összehozni, a kisautó hibátlanul tette a dolgát (ahogy igazából mindenkié , összesen 1.150 km-t teljesítettünk 4,95 ill. 5,8 közötti átlagfogyasztásokkal.

Ki jön szeptemberben a Maluchiádára Pilsenbe?

Fehér lámpaburák vannak körben az autón, és az előző tulaj nem akart pöcsölni a piros izzó festegetésével, így tett a hátsó lámpába ledes izzót. Ennek megvan az az előnye, hogy nem fakul ki, és szép pirosan világít, annyi aprócska mellékhatás mellett, hogy nem annyira látszik, mikor fékez az ember. Nos, ez engem azért valamelyest zavart, úgyhogy vettem lámpabura-festéket, és lefestettem az alját pirosra. Szép nem lett, de funkcionális.
 

A hétvégi túrára készülve pedig átpakoltam Csöpi üléseit az autóba. Hát, az sem volt egy egyszerű ügy, mert sikerült már összegörbíteni a Suzuki-ülés alá szerelt Polski-sínt, úgyhogy csak kalapáccsal szenvedve sikerült berakni a helyére, de végül mi győztünk.
 

Az idei Tavaszi Találkozó helyszíne Szombathely lett, aminek személy szerint kifejezetten örültem, mert még nem igazán jártam ott.
Pénteken sajnos későn tudtam csak elszabadulni a munkából, 5 óra körül jutottam el Veszprémig, ahol felszedtem Dömit, majd Szombathely felé vettük az irányt. Odaérve bevásároltunk, majd 7 órára már a szállásra is értünk, ahol vacsora után kezdetét vette a szokásos péntek esti mulatás.

Szombaton elautóztunk a szelestei arborétumba, majd egy gyors ausztriai fényképezkedést követően Kőszeg belvárosát néztük meg, ezzel el is telt a nap nagy része. Este még megpróbáltunk eljutni Szombathely belvárosába, de inkább végül csak megáztunk helyette

Vasárnap megnéztük Takyék legiós bemutatóját, majd végre eljutottunk a belvárosig is. Innen már gyors kajálás után hazafelé vettük az irányt. Hazafelé még megálltunk Kemáékkal és Buszos Petyáékkal a Hajagon bunkernézni, így csak 6 óra körül sikerült hazaérni.

Ismét egy nagyszerű találkozó van mögöttünk, köszönet Takynak a szervezésért és mindenkinek a hangulatért
Összesen 450 km-t tettem meg a hétvégét minden hiba nélkül, ami azért nem kis teljesítmény egy BIS-től
 

Az úgy kezdődött, hogy KG idén is felvetette, hogy jelenjen meg a klub az OT Expón, és hogy melyik autók kerüljenek ki. A kabrió már többször felmerült, de mindig volt valami, ami miatt esélytelennek tűnt. Amint alkalmas volt az időjárás, előszedtem az autót, hogy kiderüljön mi a helyzet, és miután úgy tűnt, működik a technika, jeleztem KG-nak, hogy tudjuk vinni. Addigra a három autós stand betelt, így a közös kiállítói térbe kapott helyet az autó. Ezt később a szervezők vissza is igazolták, én meg rákészültem a dologra, napokig takarítottunk, Lajos felpolírozta az autót stb. Úgy volt, hogy csütörtök este visszük ki az autót, erre kedd délután jelezték KG-nak, hogy mégsincs hely... A reakciómat inkább nem írnám le, elképzelhetitek. Aztán meg csütörtök este 9-kor hívott KG, hogy kevés az autó, és kérdezgetik, nem tud-e valamit... Egy darabig tűnődtünk, hogy akkor mégis kivisszük, de mivel nem vagyok pesti, a dologgal járó macera és költség az ilyen szintű szopatás után elvette a kedvünket a dologtól... Ennyit erről.

Azért szombaton elmentünk a sárgával a Sokadalomra és utána az Expóra is. A Sokadalom filozófiája nekem tetszik, és még a rendezvény sem volt rossz, Szilvi mondjuk kevésbé élvezte. Mindenesetre eltöltöttünk néhány órát a Premiers Outlet Centerben, majd a rakparti Sokadalom pont érintésével kimentünk az Expóra.
 

A korábbiakkal ellentétben nem a Vasúttörténeti Parkban, hanem a Hungexpo B pavilonjában került megrendezésre az esemény, és hát ez sajnos nem tűnt egy jó váltásnak. Egyrészt itt semmi más nincs, ami miatt sok látogatót elveszítettek, hiszen a korábbi helyszín megfelelt családi programnak is, ez kevésbé. Másrészt valahogy elveszett a hangulat, amit a régi vasúti épületek kölcsönöztek az egésznek. Az autók szépek voltak, de így egy óra alatt körbejárt az ember, aztán annyi. Nem volt az igazi, na. Ennek ellenére persze megérte felmenni, mert sok szép és élőben soha nem látott járművet láttunk.
 

Aztán ha már a kiállításon nem mutogathattuk a kabriót, kihasználtuk az áprilisi nyarat, és tegnap elmentünk egy kicsit kirándulni. Konkrét cél nélkül elindultunk a Balaton felé, aztán mivel még sosem próbáltuk, átmentünk komppal Szántódról Tihanyba, majd hazafelé Almádiban meglátogattuk Egéréket, fagyiztunk, picit sétáltunk, aztán hazajöttünk.
 

Nem mértem le pontosan, de mindegyik autóba kb. 200 km került, ami önmagában nem egy nagy szám, de arra felettébb büszke vagyok, hogy egy hétvége alatt két BIS-sel teljesítettünk 200-200 km-t minden hiba nélkül A sárga átlagfogyasztása elég ijesztő, olyan 6,3 körül jött ki, igaz, ennek nagy része város, a kabrió viszont 5,4-re jött ki, ami a használat mennyisége mellett teljesen jó.

A kipuff, amivel az autót vettem, tulajdonképpen egész jónak tűnt kivülről, viszont valami el lehet benne szabadulva, mert bizonyos fordulatszámokon valami rettenet zörgés jött belőle. A jómúltkor sikerült vennem egy használható állapotú bontott kipuffot, mára szabit vettem ki, és nekiálltam a mutatványnak.
Az elcseszett helyen lévő csavarok még csak hagyján, mert hát BIS, tehát az normális, hogy hülye pózban kell a földön fetrengeni bármihez, de az kifejezetten sokkolt, amikor szembesültem vele, hogy nem lehet levenni a kipuffot a szelepfedél levétele vagy a teljes motor kiszedése nélkül, mert egyszerűen nem fér ki.

Mondjuk annyira nem ijesztett meg, mert úgyis akartam ott tömítést cserélni, mivel a múltkori szelephézag-állítás után sikerült szarul visszatenni, és folyt az olaj a kipuffra. De pont emiatt úgy képzeltem, hogy majd milyen jó lesz gy feltenni az fedelet úgy, hogy nincs ott a kipuff. Na, ez ugye felejtős, hacsak nem akarja kivenni az ember a motort (nem akartam).
A képen látható a leszedett és a felrakott kipuff. Ki jön rá a hibára?

Miután a kipuffot feltettem a helyére, a szelepfedelet ezek után nem akartam paszta nélkül felrakni, úgyhogy elugrottam venni egy tubusal, mert a kuplerájban nyoma veszett a rendelkezésre álló 2-3 tubus mindegyikének. Beállítottam a hézagokat 0,15-re, aztán feltettem a fedelet új tömítéssel és pasztával, remélem tartós lesz.

Közben - ha már egyszer a kocsi alatt feküdtem - leengedtem az olajat, merthogy nem volt még hozzá hangulatom, mióta megvan az autó. Valaki tudja, hogy azt BIS-en hogy lehete kulturáltan megoldani a hőterelő lemez/gumi teljes leszerelése nélkül? Nekem nem sikerült rájönni.
Mindenesetre pont volt egy Polskinyi 10W40 Repsol olajam itthon, úgyhogy szerencsére ehhez nem kellett most pénzt kiadni.
Az olajcserénél 84.654 km-en állt a km-számláló.

Miután ezekkel megvoltam, nekiálltam kitalálni a vásárlás óta idegesítő gázpedál-szorulás okát.
Ugyebár gázpedált már cseréltem, viszont akkor semmi nem változott. Közben megtaláltam a tartalék gázbowdenemet, szóval most nekiálltam tovább nyomozni. Szétfűztem a cuccot a karbinál, volt a dróton egy törés, azt kiegyenlítgettem, toltam a külsőbe nyálat, erre elkezdett tök simán mozogni. Összeraktam, megint szar. Szétszedve a karbi sem szorul meg a bowden sem. Megnéztem másik bowdenvisszahúzó rugót, az még rövidebb is. Akkor hol a hiba?
Hát egy darabig nézegettem, mire rájöttem. A BIS gázbowdene más, mint a levegősé, a karbi karján egy golyó van, és arra egy faudi-fej csatlakozik, aminek a szárában van egy menet, oda jön a bowden végén lévő merev szár. Na, valamelyik előző tulaj a faudi-fej szárát rövidebbre vágta úgy 3 mm-rel, gondolom a végéből elkopott a menet, szétrepedt vagy ilyesmi... Emiatt viszont az egész nem abban a pozícióban állt, ahogy azt megálmodták eredetileg, és a rugónak ezzel a 3 mm-rel nagyobbat kellett volna feszítenie, amihez már nem volt elég erős. Szerencsére volt ilyenem bontva, ráadásul meg is találtam (így jöttem rá, hogy ez nem stimmel), összeraktam a másikkal, és nagyon úgy tűnik, hogy sikerült megoldani a hibát, most olyan a gázpedál, mint egy normális autóban.

Igazság szerint már egy hónapja indokolt lett volna, de vagy szar idő volt, vagy nem volt hozzá kedvem, így maradtak az autókon a téli gumik. Na meg aztán felni- és gumihiány is jelentkezett. A Csöpin jelenleg lévő gumik közül kettő nullára kopott, a másik kettő sem áll a helyzet magaslatán. A sárgával kapott lemezfelniken lévő nyári gumik felkerülnek majd Csöpire, na de akkor mit tegyek a sárgára?
Szóval vadásztam valamire emberi áron, mert valahogy nem vágytam most arra, hogy 40 ropiért vegyek egy garnitúra gumit - miközben évi 1-2.000 km-nél többet úgysem megy egyik autó sem. Végül a neten találtam több szempontból is ismerős felniket gumival. Egyrészt ugyanaz a az Aluett/Titan felni, ami a kabrión van (ergo biztosan jó BIS-re is), másrészt meg ugyan én most egy Trabiról vettem meg, korábban ezek a kerekek voltak Lajoska és Grosso autóján is. Kicsi a világ, na
Lényeg, hogy Grosso átvette őket nekem, Gabe meg elhozta őket Grossótól, így ma már rá kellett szánnom magam a kerékcserére.

 Persze ez sem volt olyan egyszerű, miért is lett volna Először is kiderült, hogy a 19-es fejű csavar ennél a felninél necces, ugyanis nem fér be mellé a kerékkulcs. Ezt végül sikerült áthidalni krovával. Aztán kiderült, hogy a hosszabb csavarokkal nem annyira forog el a kerék... Valahol van egy garnitúra csavarunk, ami ideális lenne ehhez, de persze nem találtam meg, így végül gyári csavarokkal raktam fel, annak legalább a hossza jónak tűnik.
Aztán miután feltettem az egyik oldalra mindkét kereket, gondoltam, megnézem, milyen az összhatás. A vártnál jobb lett, viszont ezzel a szellős felnivel kifejezetten ocsmányul mutatott az elöl pirosra, hátul sárgára lefestett fékdob, úgyhogy újra leszedtem a kerekeket, és előbányásztam azt a fekete festéket, amit még úgy négy éve a kerítés zártszelvény oszlopainak lefestéséhez vettünk. Szerencsére ez még hagyományos oldószeres anyag, így egyáltalán nem döglött meg. Úgyhogy nagyjából ledrótkeféztem ill. hígítóval zsírtalanítottam a dobokat, majd lekentem őket a cuccal. Nem hiszem, hogy túl tartós lesz, de addig is mindenképpen szebb, mint volt. Picit vártam, feltettem a kerekeket, majd eljétszottam ugyanezt a másik oldalon is.
Utána még a Balenóra is feltettem a nyári kerekeket, most már az is normálisan néz ki.

 

Az eredeti tervem az az volt, hogy csak feketére festve teszem fel ezeket a kerekeket, ám szerintem várakozáson felül jól áll az autónak fehérben, úgyhogy asszem idénre így marad, de várom a véleményeket!

A korábbi probléma a szivató rúdjával az istennek sem oldódott meg magától, viszont nem is foglalkoztam a dologgal, mert a Soma apukájától használtan vásárolt akku az első fagyoknál megadta magát. Gondoltam, majd ha jobb idő lesz, akkor nem lesz vele gond, hát nem így lett, egy napos töltés után sem igazán akarta beindítani az autót +5 °C-ban sem. Somát megkérdeztem, sajnos az akkuhoz küszöbgarancia járt, szóval csak az vegyen ismerőstől is használt akkut, ha van lehetőség újat venni is, aki szopatni akarja magát és pénzt akar kidobni.
Úgyhogy Csöpiből vettem kölcsön az akkut, amikor a hétvégén a Suzukit sikerült kényszerpihenőre küldeni, és muszáj volt előszednem a sárgát a munkába járáshoz. Persze az említett rudacska továbbra is kiesett a helyéről, úgyhogy rászántam magam, és beépítettem a múltkor talált zsírújat. Hát, jóval nagyobb erővel kell rányomni a pöcköt a golyóra, mint a használtnál, remélem ez nem fog lehullani, mert ha mégis, akkor legalább nem lehet az út szélén egyszerűen szerelni (csak úgy tudtam felnyomni, hogy le volt szedve a karbi teteje, és fogót használtam).
Most bizakodva várom a fejleményeket.

Említettem, hogy elhagytam egy kis rudacskát a karbiból, és ugyan még volt egy FOS karbim, amiből tudtam ezt pótolni, de hát ez akkor sem szerencsés. Tűnődtem rajta, hogy ilyet honnan a bánatból lehetne szerezni, és arra jutottam, hogy sehonnan.
Erre az előbb nekiálltam túrni az egyik szekrényben a hálószobában (!) teljesen más jellegű dolgot keresve, és a kezembe akadt ez:
 

Ilyen nincs, ez pont az a pöcök, amiről szó van. Fogalmam sincs, hogy ez honnan van, valakitől ajándékba kaphattam (talán Lacitól?), mindenesetre most nagyon örülök neki A másik kis izé funkciójáról viszont sejtésem sincs, ha eredetileg van ilyen a karbin, akkor nekem már régen elveszett. Valakinek van rá ötlete, mi a rosseb az?

Mivel a benzincső hibájának kijavítása után is magas maradt a fogyasztás, ezért kézenfekvőnek tűnt a termosztát cseréje, amit Csanak is megerősített. Találtam bontott termosztátot, amik működésileg jónak is tűnt, csak éppen a felfekvő gumija volt porrá öregedve, szóval simán átfolyt rajta a víz zárt állapotban is...
Így aztán Gáspáry Laci hozott nekem szép új termosztátbetétet, amit ma meg is hozott a futár (Laci, írd már meg, hogy hová utaljak ), és kihasználtam a döbbenetesen szép időt (+10 °C és verőfényes napsütés), és délután nekiálltam kicserélni.
 

A terv az volt, hogy visszaöntöm az eredeti hűtőfolyadékot, de aztán a lenti képen látható színű löttyöt nem volt szívem visszönteni, úgyhogy elugrottam venni tisztát, aztán miután felkerült az új termosztát, beleöntöttem, hagytam melegedni, aztán lelégtelenítettem.
Ránézésre nem folyik sehol, nyit a termosztát, kapcsol a ventilátor, szóval akár még az is lehet, hogy jó lesz. Majd kiderül

Egy egész héten át használtam a BIS-t, mint egy normális autót, és attól eltekintve, hogy pénteken megint szétugrott az a műanyag csukló a szívatónál, egész jól viselkedett. Ha valakinek van ötlete, hogy azt a szart hogyan lehetne fixálni, szívesen venném a tippeket.

Illetve most már biztos vagyok benne, hogy halott a termosztát, ami ilyen városi felhasználásnál sajnos rettenetes fogyasztást okoz, de remélem, Gáspáry Laci hoz nekem szép új termosztátot, és akkor ezt a problémát is meg lehet szüntetni.

Illetve még vettem egy pár ülést Thonytól, ami előtte már körbement a fél klubon, hollo pedig ma elhozta őket nekünk (köszönjük szépen!).

Gyorsan be is tettem a sárgába próbából. Hát, szóval ahogy sejtettem, elég perverz dolog ilyet használni napi szinten. Benne ülni egész jó, még majdnem kényelmesnek is mondanám, de ki- és beszállni egy rémálom Úgyhogy egy tesztkör után gyorsan visszakerültek a hollo-féle ülések, ezek meg jók lesznek alkalmi játszós használatra, mert kanyarodásnál azért baromi jók
Ja, meg lesz egy jelenésük kárpitosnál is, mert annyira nem szépek, de hát ugye használt cuccról van szó, szóval ez nem meglepő fordulat.

Még egy dolog idegesítő a napi használatban, az pedig a szoruló gázpedál. Érdekes módon csak +10 °C környéke alatt csinálja. No, vettem egy gázpedált, és szétborítottam az autó beljesét, kiszedtem a régit, aminek semmi baja... De akkor már kicserélem, gondoltam. Na, ekkor jöttem rá, hogy nem teljesen ugyanaz a BIS gázpedálja, mint a levegősé...
Némi fúrás-faragás után azért beépítettem, összeraktam, természetesen semmi nem változott, a bowden szorulhat valahol...
Van valamerre egy új BIS gázbowdenem, amíg azt kerestem sikertelenül, találtam egy gyári könyököt a karbifedél és a légszűrőház közé, jól betettem a taknyolt gégecső helyére.
 

Az elmúlt hónapot azzal töltöttem, hogy próbáltam egy normálisan működő karbit varázsolni az autóra, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Aztán meguntam a tökölést, meg azt, hogy emiatt gyakorlatilag nem érdemes napi szinten használni az autót (hidegen rettenetes volt), úgyhogy összeszedtem két FOS karbit, és elvittem a karbis szakihoz, aki a kettőből a jobbikat összerakta, ma felraktam, és gyönyörű szépe jár hidegen és melegen is, szóval egyelőre úgy néz ki, megérte az árát.

A másik probléma, ami miatt mellőztem a napi használatot, az az volt, hogy bár egy tesztkörön sikerült 5 liter körüli fogyasztást mérni, a napi pár kilométeres használat mellett rettentő sebességgel mozgott lefelé a benzinszintmérő mutatója, aztán sikerült kiszúrni a kocsi alatt a benzincseppeket...Úgyhogy vettem egy tankbeöntő-gumikönyököt, és délután Lajosnál feldobtuk a bakon, remélem tartósabb lesz, mint a hagyományos fajta. Valakinek van esetleg ezzel a típussal tapasztalata?

Még pár napja sikerült odaférni a gumikhoz, és mivel Csöpi valszleg idén télen nem sokat fog menni, ezért visszaloptam a Pop gyári kerekeit magamnak a rajta lévő téli gumikkal együtt, és jól felraktam a BIS-re.
 

Ma meg kihasználtam a 16 °C-os hőmérsékletet, bütykölgettem kicsit, kicseréltem például a hátsó ablaktörlő kapcsolóját, mert csak ablakmosóval együtt működött, leszedtem elölről a spojlert, mert a kerék előbb-utóbb széttépte volna, illetve kicsit babráltam a karbival is, hogy ne 6000-es fordulaton pörögjön a szívató. Pótoltam a gyári emelőt, illetve betettem egy vontatókötelet és egy elakadásjelző háromszöget a csomagtartóba, biztos, ami biztos.

Aztán a gyönyörű idő örömére autóztunk kényelmes tempóban 77 km-t, fogasztásméréssel egybekötve. 5,1 literes átlag jött ki, bár igen komótos tempóban mentünk. Aztán megviccelt a vas a kúton, mert az istennek sem akart beindulni, vagy 5 percig próbálkoztunk vele, mire sikerült. Arra gondoltam, hogy szelephézag, de hazaérve nem sikerült a problémát újra előidézni, szóval a bánat tudja.

Mivel nem szeretem húzni az ilyesmit, ezért ma nekiálltam elintézni a papírokat. Fél kettő körül leléptem a cégtől, elmentem az Autóklubhoz eredetvizsgáltatni, majd átmentem az Ocsmányirodába hátha-alapon, és megdöbbentő módon 4 órára nevemen volt az autó.
 

Anno, mikor megvettem a kabriót, vettem egy papíros, műszakis BIS-t is alkatrésznek. Minthogy nem fért volna bele akkor egy plusz autó, tényleg elbontásra került, nagy sajnálatomra, mert egy fasza kis kocsi volt. Azóta érlelődött, hogy kéne venni egy BIS-t újra mászkálós autónak.
Gyulán keresztül került a képbe a sárga BIS, amely már néhány embert megjárt a klubból, és most újra eladóvá vált. Úgyhogy ma felkerekedtünk, és elmentünk pestre megnézni az autót.
 

Kicsit kalandosra sikerült az adásvétel, de végülis összejött, az autó pedig hiba nélkül jött le Fehérvárra.
Az egyetlen vicces jelenet az volt, amikor valahol a Velencei-tó mellett kinyitottuk a tetőablakot, majd Agárdról kiérve nagyobb sebességnél elkezdtünk marhára fázni, és kerestük, honnan jöhet a huzat. Percekig tartott, mire sikerült észrevenni a nyitott tetőablakot
Hazaérve még gyorsan elintéztem a KKGF-et is.