Lengyel barátaink idén is szerveztek közeli találkozót, így annyira nem volt kérdés, hogy megyünk-e, hogy egyben ez lett a Club126 Őszi Találkozó is
Egy darabig vacilláltunk, hogy Vincét vigyük-e, de egyrészt csak ideiglenes személyit sikerült neki inétzni, amiről a követség sem tudja, hogy jó-e külföldön, másrészt meg nem akartunk sokat szopni, így végül az utolsó pillanatban úgy döntöttünk, hogy itthon marad.

Pépntek reggel 7-kor indultunk azoktatóékkal, és Komáromnál csatlakoztak DKW-ék és Raverék. Mindeféle gond nélkül haladtunk, és fél kettő körül meg is érkeztünk a szállásra. Ahol senki nem volt Némi tanakodás után sikerült megszereznünk a szobáink kulcsát, lepakoltunk, és elmentünk regisztrálni Bialába, a Maluch Caféba. Az a hely jó, nagyon hangulatosan van dekorálva. Kicsit még kajáltunk is, aztán elindultunk visszafelé. Tankoltunk, bevásároltunk, majd álltunk egy órát dugóban, és hipp-hopp a szálláson voltunk. Az este gyorsan elszállt, az éjjel meg nagyon rövid lett.

Szombaton reggel elmentünk fényképezkedni a szomszéd faluba, ahol a két évvel ezelőttihez hasonlóan a kosaras emelős megoldást választották. Kicsit szkeptikus voltam, de idén egy fokkal komolyabb technikát szereztek a srácok, és 50 méterről már egész jó kép készült.



Jó, a beállítás nem olyan profi, mint a miénk, de a célnak megfelel Mi az U bal alján állunk.
Innen átmentünk a szállás melletti placcra, ahol egy lezárt úton még versenyek is voltak. Ezt mi kihagytuk, ahogy a tájékozódási versenyt is, és elindultunk megint Biala felé. Fényképezkedtünk egy nagyon gyorsat a Fiat gyár előtt, aztán ott hagytuk a többieket, és átugrottunk 10 km-rel arrébb, venni egy csörlőt, ha már egyszer Lengyelországban vagyunk
Visszaérés után a belvárosban kajálásba csatlakoztunk be, utána megint útbaejtettük a Maluch Cafét - nem kellett volna, pár kávére legalább egy órát vártunk. Ezzel sajnos el is ment az idő, úgyhogy indulhattunk vissza a szállásra. Ott este kajálgatás és eredményhirdetés után szabadtéri diszkó volt a program, és hát némi alkohol után az ember tök élvezi a lengyel mulatóst is

Reggel későn ébredtünk, majd gyors összepakolás után hazafelé vettük az irányt, valamikor 11-dél körüli indulással. Két autóval jöttünk csak Zsoltiékkal, kifejezetten haladósan, de mivel megálltunk hosszabb szünetre a privigyei Mekinél, illetve bementünk egy Lidlbe Verebélyen, így nem igazán jöttünk jó időt, hat körül értünk haza.

Összesen alig 880 km-t mentünk a hétvégén, beleértve a helyi mászkálást is, és kifejezetten kellemesen sikerült a hétvége.

A hét folyamán kapott az autó az orrára friss fényezést a valaki által odataknyolt rettenet helyett. A szín sajnos nem lett 100%-os, annak ellenére, hogy otthagytam az autót a festékkeverőben egy napra (üdvözlet Pinkééknek ezúton is), a kivitelezés viszont teljesen jó lett.

Palotáról hazaérve belekerült az autóba a 300. km is vásárlás óta, úgyhogy vele indultunk el a déli lengyel talira
Csütörtök este tettünk bele üléseket, csináltam bele szivargyújtót a GPS-nek, meg cseréltem izzókat a fényszóróban, szóval komolyan felkészítettük az autót az útra, és péntek reggel 8-kor útra keltünk. Eszteromban találkoztunk DKW-ékkel és Piszkor Petiékkel, majd alig 6 óra és 300 km után megérkeztünk Maków Podhalańskiba, ahol Szudasék már vártak ránk.

Mivel nem igazán volt még ott élet, ezért elmentünk Krakkóba várost nézni. A GPS által javasolt útvonal emlékezetes volt, olyan egysávos szerpentin is volt benne, ahol vissza kellett váltani elsőbe Miután körbenéztünk és kajáltunk, bevásároltunk, majd visszamentünk a találkozóra, ahol aktív csapatépítésbe kezdtünk (ittunk, mint állat). Közben odaért Róbert Gedeon és hollo is.

Szombat reggel megjöttek Gyuláék is, így összesen hét autóval képviseltük a magyar csapatot a találkozón. Program gyanánt a helyi fő nevezetesség kastélyt tekintettük meg, aztán volt valami szlalomféle is, meg még tájékozósái versenyen is elindultunk. Aztán mivel délután 4-kor kezdtük el a csapatépítést, elég jól sikerült az este

Vasárnap ismét korán keltünk, aztán elmentünk Bialába alkatrészboltozni, majd egyedül indultunk el haza. Sajnos hittünk a GPS-nek, és Komáromnak jöttünk, na ilyet soha többet, mindeféle zergeb*szó kis utakon cikk-cakkoztunk, és az alig 400 km-es utat így csak 7 óra alatt sikerült teljesíteni, pedig ahol lehetett, toltam neki. Viszont Zywiectől Fehérvárig eljöttünk egy tankkal, bár kicsit féltem, hogy összejön-e a dolog

A kisuató jól vizsgázott, annyi nyűgje volt, hogy elfogyott az alapjárati levegő csavarjának gumigyűrűje, de ezt egy pisiszünet alatt orvosoltam. Ahogy az utolsó képeken látszik, utazóban 5 literes átlagfogyasztás jött ki, ami az én vezetési stílusommal több, mint jó, pláne hegyen-völgyön át. Összesen 1.050 km-t mentünk a hétvégén, ami 3,2%-kal növelte meg az autó futását

Egy év kihagyás után végre Szilvi is el tudott jönni találkozóra, amíg Vincére a nagyszülők vigyáztak.
A találkozó jól sikerült, jártunk hegyen, kilátóban, várban és még atombunkerben is A szervezést köszönjük szépen Dave-nek és Zolkának!
 

A Sárgának már egy ideje fura hangú volt az egyese, na most ez szombat reggel Dombóváron kiforrta magát, és elmúlt végleg a rükverccel együtt. Szerencsére sikerült megoldani másodikban az összes elindulást, és szépen hazajöttünk vele.

Tervben volt, hogy a cseh tali után idén még valahová eljussunk külföldre, és különböző okokból a nagy lengyel tali ill. a másik cseh klub talija is kiesett, így maradt ez a kisebb lengyel tali, ami legalább közel van, hisz a táv kevesebb, mint 400 km. Dömi jött velem utasnak, péntek reggel 7-kor elindultunk, Kolonics Attiláékkal találkoztunk Érsekújváron, majd Nyitra-Zsolna irányában haladtunk tovább. A hegyekben volt egy kis szerelés, mert totál megállt a BIS egyik pillanatról a másikra, végül sikerült megtalálni, hogy a kondiból tőből kiszakadt a kábel. Zsír. megoldottuk, mentünk tovább, 3-ra a kempingben voltunk. Szereztünk szállást, megjött a maradék 5 magyar autó, és mulattunk, míg 10-kor ki nem dőltem



Szombaton korai indulást követően meglátogattunk egy vízierőművet, ami érdekes lett volna, ha értünk bármit az elmondottakból, kilátást néztünk, elmentünk Żywiec főterére felsorakozni (ott is lehet ilyet, csak Magyarországon nem), aztán egy majdnem légifotóra sorakoztunk fel, volt némi szlalom, majd visszamentünk a kempingbe. Ott sültkolbászoztunk, volt eredményhirdetés, majd a lengyel házszomszédaink kíséretében mulattunk érdekesen



A hajnali kettes kelés ellenére sikerült korán kelni, és mivel az érdemi fordítás hiányában csak itthon utólag tudtam meg, hogy a mai program érdekes lett  volna, ezért korán összecuccoltunk, és 9-kor már a teszkózással is végezve elindultunk haza Zólyom-Ipolyság-Esztergom útvonalon. Tankolástól hazáig 375 km-t jöttem, jobbára 100+ utazóval, eseménytelenül.



Az össz megtett táv alig 846 km volt, összességében jól szórakoztunk most is, de a finoman szólva is hiányos külföldi kommunikáció miatt lenne hová fejlődnie a rendezvénynek.

Egy év kihagyás után újra sikerült ellátogatni a Spolek Fiat 126 Pardubice klub találkozójára, amely idén Hořice városában került megrendezésre. Négy autóval mentünk, az eltérő kiindulási pontok miatt 2-2 autós csapatokkal.
Péntek reggel 6-kor már úton voltam, felvettem Dömit Veszprémben, majd fél 9-kor találkoztunk Gyulinhóval Mosonmagyaróváron, ezzel az 500+ km-es út több, mint harmadát már hibamentesen letudva. Miután továbbindultunk, volt némi kavargás, mert az iGO mindenáron Szlovákián akart menni, mi viszont Ausztriát preferáltuk. Végül a szlovák térkép letörlése oldotta meg a problémát, csak így a Rajka-Kittsee közötti átvágást kellett fejből megoldanunk, amiből az lett, hogy szlovák és osztrák autópályán is sikerült mennünk pár km-t matrica nélkül. Mindenesetre sikerült irányba állnunk, és egy lezárt osztrák híd miatti kavargástól és az időnkénti kiadós esőtől eltekintve eseménytelenül telt az út többi része. Óra szerinti 539 km megtétele után délután fél négy körül a kempingben voltunk.



Szereztünk szállást, lepakoltunk, elmentünk venni némi kaját illetve szerezni készpénzt, majd a szokásos társasági élet vette kezdetét, amit a hidegre való tekintettel én hamar feladtam.

Reggel korai ébredést követően fél 9-kor indult el a kempingből a felvonulás a közúti motorversenypályán át Hořice főterére.



Innen a csehül beszélők egy tájékozódási versenyt teljesítettek, mi pedig Libor vezetésével ill. Patryk tolmácsolásával kirándulni indultunk.

A szokásos nyolcadrendű kis utakon kavarogva mentünk el megnézni egy vonatmúzeumot illetve egy házi motorgyűjteményt.



Ezek végeztével visszamentünk a kempingbe, ahol kis játékok következtek, majd némi pihenést követően elmetünk vacsorázni. Szerencsére sikerült egy kifejezetten finom éttermet találnunk, amit az előző este tapasztalatai alapján a kemping étterméről nem igazán lehetett elmondani.

Vacsora után elmentünk az eredményhirdetést meghallgatni, hátha mi jöttünk a legmesszebbről. Nos nem, kiderült, hogy volt 850 km-ről érkezett lengyel résztvevő is, viszont legnagyobb meglepetésemre nekem sikerült kapni egy díjat nem teljesen tisztázott indokkal. Talán a kis játékok összesítésének második helyezése, de ez közel sem biztos. Mindenesetre határozottan örültem neki.



Az este ismét a szokásos sörözős-beszélgetős módon telt, és mivel reggel korai kelés volt a terv, ezért viszonylag korai fekvéssel zárult a szombat.

Vasárnap reggel a tervnek megfelelően 8 órakor elhagytuk a kempinget, majd némi reggeli- ill. sörvásárlást és tankolást követően 9 órakor indultunk el ténylegesen. A visszaút még az odaútnál is eseménytelenebbül telt, az iGO hülyeségeit és az új tereléseket is simán kezeltük, egy pihenő és egy tankolás után fél 4 körül Móváron voltunk, ahonnan búcsúzkodás után Veszprémen keresztül 6 órára haza is értem.



Ismét egy kellemes hétvégét sikerült összehozni, a kisautó hibátlanul tette a dolgát (ahogy igazából mindenkié , összesen 1.150 km-t teljesítettünk 4,95 ill. 5,8 közötti átlagfogyasztásokkal.

Ki jön szeptemberben a Maluchiádára Pilsenbe?

Az idei Tavaszi Találkozó helyszíne Szombathely lett, aminek személy szerint kifejezetten örültem, mert még nem igazán jártam ott.
Pénteken sajnos későn tudtam csak elszabadulni a munkából, 5 óra körül jutottam el Veszprémig, ahol felszedtem Dömit, majd Szombathely felé vettük az irányt. Odaérve bevásároltunk, majd 7 órára már a szállásra is értünk, ahol vacsora után kezdetét vette a szokásos péntek esti mulatás.

Szombaton elautóztunk a szelestei arborétumba, majd egy gyors ausztriai fényképezkedést követően Kőszeg belvárosát néztük meg, ezzel el is telt a nap nagy része. Este még megpróbáltunk eljutni Szombathely belvárosába, de inkább végül csak megáztunk helyette

Vasárnap megnéztük Takyék legiós bemutatóját, majd végre eljutottunk a belvárosig is. Innen már gyors kajálás után hazafelé vettük az irányt. Hazafelé még megálltunk Kemáékkal és Buszos Petyáékkal a Hajagon bunkernézni, így csak 6 óra körül sikerült hazaérni.

Ismét egy nagyszerű találkozó van mögöttünk, köszönet Takynak a szervezésért és mindenkinek a hangulatért
Összesen 450 km-t tettem meg a hétvégét minden hiba nélkül, ami azért nem kis teljesítmény egy BIS-től
 

Most először sikerült eljutni a másik cseh klub találkozójára is.
Szilvinek nem volt kedve jönni, így költségcsökkentési okokból betársultam Dömi mellé. 
Volt autópály mellett sötétben csigaházszerelés, kólával kuplungjavítás meg minden, jó móka volt

Idén kaptunk meghívást a csehektől, úgyhogy úgy gondoltuk, elindulunk, ha már ők minden évben megjennek nálunk nyári talin. Végülis egyedül mentünk Csöpivel, mert a többieknek közbejött valami.

05.27. Odafelé
Csütörtökön indultunk el kb. fél 3 körül. Itthon sikerül először elkeverednünk, mert a 81-es utat Kisbér és Győr között lezárták árvíz miatt. A GPS után mentünk, így sikerült bekeverednünk Nagyigmándon egy bicikliútra, ahol elég furán néztek ránk, de elárulták merre kéne továbbmennünk. Szerencsére kb. ennyi volt az összes kalandunk az úton, mert innen majdnem végig pályán haladtunk minden gond nélkül. Este negyed 10 környékén érkeztünk meg a kempingbe, gyorsan lecuccoltunk, aztán gondoltuk még elmegyünk valahova enni. Na ez nem volt egyszerű, mert a cseheknél az utolsó késdobáló is "restaurace", ahol persze kaját nem, csak piát lehet kapni. Végül találtunk egy pizzériát, ahol még hajlandóak voltak nekünk enni adni. Ettünk, aztán el is dőltünk gyorsan.

05.28. Prága
Péntekre a terv az volt, hogy elmegyünk Prágába várost nézni. Így is tettünk. 10 körül elindultunk, sietnünk nem kellett, mert a többiek csak délután érkeztek. Prága szép, rengeteg a turista és nagyon kevesen beszélnek bármilyen számunkra emberi nyelven. A belváros környékén sikerült találnunk fizetős parkolót, letettük az autót, aztán elindultunk körülnézni. És igen! annyira tudtuk, hogy Beck's a város kellős közepén a legszebb macskakövön fog ráébredni, hogy neki is ott kell hagynia a nyomát...fogadni mertünk volna Sebaj. Alapvetően nem volt vele sok probléma szerencsére, pedig rengeteg volt az ember. Viszont, ha már kutyák: Csehországban nagy divat idegbeteg, agresszív vakarcsokat tartani. Szinte mindegyik kutya akivel találkoztunk barátságtalan volt :(
Városnézés után Preloucban bevásároltunk, majd visszamentünk a kempingbe, ahol találkoztunk Patrykkal, az eredetileg lengyel, de alapvetően cseh polszkis sráccal, akivel lehetett kommunikálni, mert beszélt angolul. Az estét a lengyelek társaságában iszogatással és beszélgetéssel töltöttük.

05.29. Találkozó, programok
Szombaton volt a találkozó fő napja. Reggel fél 9-kor volt a hivatalos megnyitó. Utána a kempingből közösen vonultunk Pardubicébe, ahol bemehettünk egy murvás versenypályára a kisautókkal. Ott mentünk egy kört, aztán elindultunk a tájékozódási versenyen. Patryk volt a tolmácsunk, ő fordította le nekünk a feladatokat és segített beírni a válaszokat is. A tájékozódási végén visszamentünk a kempingbe, leadtuk az itinerünket, nyuszy megpróbálkozott az alkatrészfelismeréssel, majd ebédeltünk a helyi étteremben, aztán ledőltünk kicsit aludni, mert már igencsak el voltunk pilledve.
Némi pihenés után megnéztük az eredményhirdetést, adtunk és kaptunk ajándékokat a szervezőknek, aztán lengyel barátaink invitálására lementünk autóval a tópartra fényképezni. Itt aztán a fényképezés frizbizésbe, majd labdázásba csapott át, persze közben építettük a lengyel-magyar kapcsolatokat (ittunk ), volt verstanulás lengyelül és magyarul, úgyhogy elvileg júliusra tudniuk kell Az este további része is hasonlóan jól telt iszogatással, énekléssel, beszélgetéssel. Ez a kis lengyel csapat nagyon jó, jó fejek voltak, és ők sem értettek a csehekből semmit

05.30.
Vasárnap már nem volt program, csak pakolás és indulás haza. Összeszedtük a cuccunkat, rendberaktuk a házat, elbúcsúztunk és elindultunk hazafelé. Az út ugyanúgy mint odafelé szerencsére eseménytelen és problémamentes volt. Valamivel 10 után indultunk és délután 5 körül itthon is voltunk.

Összességében nagyon jól éreztük magunkat, szerencsére gond nem volt az úton egy szál se, szóval egy igazán jó hétvége van mögöttünk megint. Ezúton köszönjük a meghívást a cseheknek, a tolmácsolást Patryknak és a társaságot a lengyeleknek (persze úgysem értik )
Összesen 1225 km-t tettünk meg a kisautóval.

Rég született itt utoljára bejegyzés, pedig mi is votunk például a Club 126 téli találkozóján. Igaz nem polszkival, mert papírkutyák voltunk sok cuccal. Az egész azzal kezdődött, hogy 2 órát lapátoltunk az udvarban péntek reggel, hogy ki tudjuk nyitni a kaput, ennek hiányában nehézkes lett volna a részvételünk. Azt hiszem valahol itt dőlt el, hogy nem polszkival megyünk, hanem Suzukival. (Mellékesen engem személy szerint aggasztott a tény, hogy Csöpin mindkét hátsó gátló szar, és kellemesen imbolyog az autó) Nagy nehezen végülis elindultunk, Pest felé vettük az irányt, ahol felugrottunk bazékhoz, majd onnan együtt mentünk tovább a fóti Corához. Pocok már várt ránk egy ideje, aztán miután Robiék is befutottak, elindutunk. A szállásra érkezve, Robinak nagy nehezen sikerült bejutnia a Suzukival megjárt parkolóba illetve Turbó és Beck's levezették fölös energiáikat. Turbó nagyon kanos A nap továbi részét dögléssel töltöttük, majd a finom vacsi után beindult az élet Pocok és KeMa hatalmas műsort nyomattak, volt beszélgetés, iszogatás, minden földi jó. Másnap azt hiszem sokaknak másnap volt, de némi autózás és séta után felébredt a társaság. Majd megint autózás következett, nagyon szép helyeken jártunk, az étteremben kajálás 2 kutyával kicsit nehézkesen indult ugyan, de végülis egész nyugisan telt. Ami ezután következett, azért én személy szerint már nem annyira voltam oda, kicsit idegesítő volt 5 percenként megállni felfele a hegyre. Persze, mehettünk volna mi is polszkival, úgy biztos izgalmasabb volt. A hegytetőre felérve konstatáltuk, hogy tényleg szép a kilátás, de k@ hideg volt. Ennek köszönhetően per pillanat táppénzen vagyok Szép lassan lekecmeregtünk a hegyről, mi is összetalálkoztunk a Forddal (Opellel), felhőtlenül boldogok voltak, hogy megint tolathattak Cserébe jeleztük, hogy ne menjenek feljebb, mert el fognak akadni, és már nincs fenn senki, aki segítsen  A szálláson vacsi, majd részemről döglés következett, nyuszy elment közösségi életet élni valahova. Vicces volt, mikor a híradóban jelezték, hogy felénk ítéletidő van, nyuszy ennek külön örült. Vasárnap reggeli után ezért nem is nagyon vártunk, indultunk haza, mert nem tudtuk, hogy milyenek az útviszonyok, nem akartuk nagyon megszívni. Végülis, mire mi a környékre értünk, már nem volt itt semmi extra, de azért elgurultunk Pákozd felé, hát tényleg volt szép hófúvás. Pocoknak köszönjük a szervezést, jól éreztük magunkat. És köszönjük mindenkinek, akitől kaptunk kölcsön fogkrémet!

A Nyári Tali alatt született meg az elhatározás - idén márpedig elmegyünk a lengyel találkozóra. A minimális feltételeket sikerült megteremteni, a teljes héten szabin voltam, de sajnos hétfő reggelre mindenképpen haza kellett érnem nekem is és Szilvinek is, így a vasárnapi hazajövés adott volt. Minthogy sok érdeklődő volt, és együtt akartunk menni, a mindenkinek jó indulási időpont a szerda este lett.

Ami még nyitott volt, hogy hogyan oldjuk meg a cuccolást, hiszen Beck's is jött velünk. Kiderült, hogy KG-nak van egy frissen beszerzett, egyben lévő tetőboxa, amit jól elkértünk tőle. Egyetlen gond volt vele, mégpedig hogy még Robinál volt Miskolcon, oda meg azért nem akartunk elugrani érte. Végülis Robi sógora elhozta kamionnal Paksra, ami már csak 80-90 km tőlünk, ez volt kedden Csöpi tesztútja, amit hibátlanul teljesített. A tetőboxért és az eljuttatásáért köszönet KG-nak, Robinak, Janinak és Petinek!

Csöpi felkészítése annyiból állt, hogy Szilvi festett hozzá új piros izzókat, ezen kívül nem nyúltunk hozzá semmihez. Végülis a csomagtartó megtelt szerszámokkal, a tetőbox pedig épp elég lett a cuccunknak, még így is került az utastérbe, különösen, hogy vittük a találkozóra gyártott pólókat is.

Szerda este fél 8-kor indultunk el, háromnegyed 9-kor találkoztunk Dömivel Komáromban, Kliment Lacinál, majd a találkozási pont, a zólyomi benzinkút felé vettük az irányt.
Éjfélre mindenki odaért Robiék kivételével, de hál' istennek ők sem műszaki hiba miatt késtek, csak megviccelte őket a GPS.
Fél egykor indultunk tovább immáron 6 autóval, forgalom nem volt, így fél ötkor már Bielsko-Bialában jártunk. Az út további részét már világosban teljesítettük, persze mivel senki nem tudta kipihenni magát, egyre fáradtabbak voltunk.

Az út egyetlen érdekesebb pontja az volt, amikor épp benzinkutat keresve egy autópályára navigált minket Andrea, benzinkút persze sehol. Aztán 20 km után volt egy tábla, hogy a következő kút 70 km-re van. Szerencsére volt egy lehajtó pár kilométerre, ahol lejöttünk, és a semmi közepén elkezdtünk tanakodni, hogy most akkor mi legyen. Végülis autópályamentes navigáció alapján folytattuk az utat Bydgoszcz felé, és a következő városban bíztunk. Több megkérdezett ember is mondta, hogy van benzinkút, amit kb. egy órás kevergés után sikerült megtalálnunk, miután egy emberke autóstul odavitt minket
Innentől az út eseménytelenül telt, és végülis csütörtökön 16:13-kor álltunk meg a kemping előtt.

Előkerült Fifi is, majd elfoglaltuk a faházunkat, ami valószínűleg negatív csillagszámmal rendelkezik, de végülis volt fedél a fejünk fölött.
Megnéztük még a helyi kisboltot is, amit az ÁNTSZ nálunk örökre bezáratna, illetve ettünk valamit egy főút menti büfében.
Este megittunk egy-két sört, Beck's úszott a folyóban, aztán jó korán nyugovóra tértünk, mert azért a 20-21 órás, 900 km-es út elég kimerítő volt.

A találkozó pénteki napi programja az érkezésből állt. A csapatunk többsége a helyi autósboltok látogatásával kezdett, mi Robiékkal inkább reggel nekivágtunk a 178 km-es távnak a tengerhez, Gdanskba.

Az út eseménytelenül telt, bár az 50 km-nyi betonlapos szakasz igen vicces volt.
Szilvi még itthon kivadászta Google Maps-ről, hogy hol van a strand, így arra a pontra navigáltattunk az IGo-val. Gyanús volt, amikor egy igen rossz állapotú egysávos kisutcára fordultunk rá, de mivel stimmelt a térkép, követtük. Egyszercsak minden jelölés nélkül egy sínpár keresztezte az utunkat egy kereszteződés előtt. Hogy a kereszteződést belássam, ráálltam a használaton kívülinek vélt sínre, amikoris Szilvi szólt, hogy jön a villamos... Gyorsan elhúztunk, a villamosvezető meg integetett és csilingelt Robiéknak
A rissz-rossz aszfaltos út egy 300 méter múlva átment járt földútba, jobb ötletünk nem lévén követtük. Egy balosnál 26 méterrel előbb lefordultunk, mint kellett volna, úgyhogy inkább visszatolattam megnézni, van-e út 26 méterrel arrébb. Nem igazán volt, éppen azt beszéltük meg, hogy menjünk akkor a másikon, mert irányba megy, amikoris feltűnt a tükörben egy pickup. Lehúzódtunk, hogy elférjen, de megállt Robiék mellett, és kiszállt 2 fő civil, de fegyveres kommandós (egyébként még 3 volt a kocsiban), és elég határozottan közölték Robival, hogy ez itt tiltott terület, és el kell tűnnünk de azonnal Kiszálltam én is, megkérdeztük az angolul beszélőtől, hogy merre van a tengerpart. Mondta, hogy visszamegyünk a villamosos útig, és balra kb. 2,5 km. Elköszöntünk, visszamentünk. Robi ment elöl, elkanyarodtunk balra. A szemből jövők dudáltak és villogtak, gondoltam tetszünk nekik. Robi egyszercsak szól a rádióba, hogy "Fordulj meg, fordulj meg!" - én azt hittem, hogy valami ismerőst látott, erre mutogatott egy táblára, miszerint egyirányú úton vagyunk
Érdekes egy hely, a tiltott helyet nem jelzi sem behajtani tilos, sem semmi lengyel felirat, és az említett út egyirányúságát sem jelezte sem behajtani tilos, sem kötelező haladási irány tábla

Végülis minimális kavargás után sikerült eltalálnunk a tengerpartra, amiről kiderült, hogy egy hatalmas homokos strand. Átöltöztünk, és bele is mentünk a 18 fokos vízbe, én személy szerint egy kicsit hidegnek tartottam deréktól felfelé, de a többiek élvezték, köztük Beck's is
Vicces pont volt, amikor Andi aszonta, hogy látott egy medúzát. Mi mind megindultunk kifelé, ekkor azt mondta, csak viccelt, egy zacskó volt csak a vízben. Megnyugodva visszamentünk, aztán láttunk mi is medúzát. Próbáltuk kerülgetni őket, míg meg nem láttuk, hogy a gyerekek azzal dobálják egymást Kipróbáltuk, valóban nem csíptek, úgyhogy mi is fogtunk, meg próbáltunk saját medencét építeni nekik

Minthogy nagyon közeledett az este, így két óra strandolás után elindultunk olyan helyet keresni, ahol az autókat vízzel a háttérben le tudnánk fényképezni. A GPS-t követve megláttuk Gdansk óvárosát, ahol muszáj volt megállni pár percre, nagyon szép hely.
Utána elég sokat kavarogtunk, mire sikerült egy kompkikötő mellett a víz közelébe jutnunk, még éppen világosban.
Hazafelé a lányok bementek egy Lidlbe, mi pedig Robival elbeszélgettünk egy elég érdekes figurával. Azzal kezdődött, hogy bebiciklizett a Lidlbe a kijáraton át, aztán hamar kidobták
Odajött hozzánk, valamit arról beszélt, hogy neki buszklubja van, Ikarus 55 és ördög/nyúl.

Este fél 12 felé értünk vissza a kempingbe, ahol még beregisztráltunk a találkozóra, majd hamarosan nyugovóra tértünk. Közben valamikor megérkeztek Pocokék is, a többiek meg csak az éjszaka közepén jöttek vissza Gdanskból.

Reggel 9-kor kezdődött meg a csoportos átvonulás a árosba, egy gokartpályára, ahol Polskival lehetett menni időre. A magyarok közül senki sem versenyzett, nem akartuk tönkretenni az autókat.
Egy órakor vonultunk át Bydgoszcz főterére, és szépen felsorakoztunk, a magyar autókkal egy kupacba. Csajossal láttunk egy erkélyt, egy bolt emeletén, fényképező emberekkel, gondoltuk megyünk mi is. A csak lengyelül beszélő eladó csaj nem akart miket felengedni az emeletre az istennek sem. Azt hittük, az 5 perc múlva esedékes zárás miatt. Végülis baromira könyörögtünk, valakinek telefonált, és felmehettünk. Ekkor derült ki, hogy az nem is a bolt vevőtere, hanem egy raktár Végülis sikerült fényképeznünk, majd átvonultunk a tér túlsó oldalára, ahol egy webkamerán át integethettünk az otthon maradtaknak, és Gyula még screenshotot is csinált rólunk

Aztán többen akartak képeslapot feladni, így elmentünk a postára. Na, szóval hihetetlen, de ezeknél nem lehet a postán képeslapot kapni...

Teszkózás után visszamentünk a kempingbe, és ettünk a lengyelek gulyásából, ami valami világos színű leves ledarált zöldségekkel, krumplival és grillkolbásszal. Nem tudom, hogy tényleg jó-e, vagy csak azért ízlett, mert addigra már három napja nem ettem főtt ételt
Vacsora után eredményhirdetés következett, ahol mi hozhattuk el a legmesszebbről jött résztvevő díját, kb. 20 km-rel megverve Dömit

Este Fifi tényleg elhozta a kutyáit a kempingbe, tényleg nagyon szépek
Szolid társasági élet után elkezdtünk pakolni, és korán nyugovóra tértünk.

Vasárnap reggel négykor keltünk, és 5:38-kor elindultunk haza Robiékkal, a többiek minimum egy nappal meghosszabbították a túrát. A visszaút haladós, eseménytelen, és egy mekizést ( ) és a tankolásokat leszámítva megállásoktól mentes volt.
Donovaly-n még fényképezkedtünk egyet, majd a zólyomi benzinkúton elváltunk. Haladóssági okokból Hont és Pest felé jöttünk, és végülis 22:05-kor haza is értünk.

A hétvégén 2.273 km-t tettünk meg Csöpivel a legkisebb hiba nélkül, le a kalappal előtte (és a többi kisautó előtt is). Beck's totál kikészült, visszafelé már végigaludta az utat, ennek ellenére nagyon jól viselkedett a hétvégén. Mi is elfáradtunk, de nagyon jól szórakoztunk, köszönet a lehetőségért Fifinek és mindenkinek, aki csatlakozott hozzánk, vagy itthonról gondolt ránk!

A hétvégén mi is megjártuk Miskolcot és környékét, ahol az idei Keleti találkozó került megrendezésre.
Pénteken vicces volt az odaút, mert az utolsó szakaszon már minden benzinkúton meg kellett állni valamiért. A lényeg, hogy fél11 körül indultunk Fehérvárról és kb. fél 6 körül meg is érkeztünk a Cora parkolóba Miskolcra. Gyorsan megejtettünk egy vásárlást, aztán elindultunk a szállásra. A szállás elfoglalása után piázás, beszélgetés és az elengedhetetlen telefonbetyárkodás következett Utólag is bocsi mindenkitől, akit felébresztettünk/zavartunk, de jó móka volt
Szombaton reggel K@ korán keltünk, mert 8-kor indulni kellett és hát ugye Robival nem nagyon mer az ember vitatkozni ...
A nap fő programja egy autós ügyeskedés (esetemben inkább bénázás) volt Előtte még vicces kérdésekre kellett helyes választ adni KRESZ és műszaki témában
Én jól éreztem magam nagyon, köszi a lehetőséget
Ezután úgy volt, hogy megnézzük a Vadasparkot, de aztán a többség azt mondta, hogy mégsem, mi meg olyan éhesek voltunk, hogy inkább kajáltunk, aztán visszamentünk a szállásra dögleni kicsit.
Este eredményhirdetés következett, ahol nyuszy is meg én is kaptunk oklevelet, tök jó Nyuszy a KRESZ-es dolgon lett első (ki gondolta volna?) én meg kaptam olyat, amin az áll "leginkább padka mellé parkolt, de érintkezőt nem érintett" kategóriában lettem első
Este jó hangulatú vacsi, majd iszogatás következett.
Vasárnapra már nem volt program, úgyhogy mindenki ki tudta aludni magát amennyire akarta.
Mi viszonylag korán leléptünk, elindultunk haza, mert úgy gondoltuk, hogy itt az alkalom kutyát venni (Csajos, köszi a netet!), úgyhogy Hejőszentborzasztó felé vettük az irányt, majd innen már kiskutyával együtt folytatódott az utunk. A kutyus tündéri volt, okosan utazott
Szerencsére mkülönösebb műszaki gondunk nem volt a tali során, de a motort szét kell majd egyszer csak dönteni, mert erősen jön belőle az olaj...
Köszönjük mindenkinek a részvételt, a szervezőknek a szervezést, jó volt!

P.S.: A kutyus 8 hetes, Beck's-nek hívják és kislány
Képeket az alábbi linken találtok
http://nsblog.info/?p=411&g=17

Hétvégén végre voltunk otthon (karácsony óta nem), egyúttal beugrottunk Pécsre farsangolni kicsit, az idő kifejezetten szép volt
Jól éreztük magunkat, köszönjük

Tegnap hazaértünk téli taliról.
Pénteken indultunk kb. 3/4 1 körül, aztán Dömivel találkoztunk a Lurdy parkolóban, ahonnan kicsit elkéstünk, pedig próbáltunk időben indulni. Bocsi, Dömi
Szóval a Lurdytól Dömivel együtt indultunk tovább, majd Gyöngyösön a Tesconál találkoztunk még egy kisebb csapattal. Ezután vásárlás, majd szállásra vonulás következett. A táj gyönyörű volt, csak nem számítottunk arra, hogy ott még tél van
A szálláson nagy nehezen sikerült eldönteni, hogy melyik szobát is szeretnénk Amúgy szép volt a szállás is, nagyon tetszett
Este iszás és beszélgetés volt a program...azt mondják ittam whiskey-kólát, de nekem ez már nem rémlik
Másnap délelőtt elindultunk kirándulni: voltunk Kékestetőn, ahol kilátóztunk, majd Parádra mentünk, ahol szerencsénk (?) volt megkóstolni az ország legrosszabb hamburgerét és megtekintettük a kocsimúzeumot is Ezután visszaautóztunk a szállásra, ahol kicsit ledőltünk pihenni.
Este vacsizni mentünk, a vacsi mindkét nap fincsi volt Majd visszaérve megint beszélgetés volt a program, kaptunk kacsintást az RTL Klubtól, beszélgettünk időjárásjelentésről és meghallgattuk Tibee tubaa koncertjét Én viszonylag korán ledőltem, nyuszy még beszélgetett (arra már nem emlékszik, hogy miről )
Összességében a tali jól sikerül, a szállás és a táj nagyon tetszett, jók voltak a pogramok is , az autó jól bírta bár szomorúan konstatáltam, hogy egyre több helyen kezd rozsdásodni, azzal majd kezdeni kellene valamit...valamikor :(
Köszi Robinak a szervezést meg mindenkinek a részvételt

Tegnap voltunk pesti talin. Reggel 8-kor indultunk és a jó ég tudja mikor értünk oda, de nem is ez a lényeg, az úton semmi gond nem volt se oda se visszafelé .
 A szokásos helyen volt a gyülekező, majd innen a Vasúttörténeti Parkba vonultunk, ahol megnézegettük a sok szép csodát Azért tavasszal érezhetően jobb idő volt Ezután átvonultunk a kajáldába, ahol megtartottuk az éves közgyűlést, szavazgattunk meg ilyenek. Majd befutott KG is, és hozott tortákat, így megünnepeltük a Club126 harmadik születésnapját
Szép volt, jó volt, köszönet mindenkinek, aki ott volt

Nekünk kicsit hosszabb volt a pécsi tali, mint a többieknak, igaz mi 2 napot Mohácson voltunk

Pénteken délben indultunk, majd a hatalmas forgalomban előzgetve 2 és fél óra alatt értünk Mohácsra, ott anyáméknál leraktuk a macskát, aztán tűztünk tovább Pécsre. VadMacsékhoz hasonlóan mi is a sörgyárhoz mentünk rögtön. Eléggé nehézkesen gyűlt össze a banda, de végülis elindultunk gyárlátogatásra, ahol tök sokat megtudtunk arról, hogyan is készül a nedű Amúgy szerintem a csoportvezetőnk halál jó fej volt és igencsak türelmes. Sörgyár után már nem volt idő elfoglalni a szállást, így egyből bowlingozni mentünk, hatalmas buli volt, összetettben 3. lettem (kár, hogy nem volt oklevél ) Majd innen még Makári volt a program, jól bevacsiztunk, jól esett. Mondjuk az alkalmazottak is körülbelül annyira örülhettek nekünk, mint mókus az erdőtűznek
Este még szolidan iszogattunk, jó volt, csak valaki mindig becsukta a fiú wc ajtaját és így sötétségbe borult a folyosó. Na de ez legyen a legkisebb probléma, ettől mi még ittunk

Szombaton reggel, mint azt már többen megírták, csodálatos zongoraelőadásra ébredtünk Gyorsan összeszedtük magunkat, aztán 2 felé széledtünk. Én az állatkertet választottam, Gabi meg betársult hozzám, így Bálint Karcsi felvezetésével elindultunk állatokat nézni. Az állatkert nagyon jó volt, csak csóri tigriseket sajnáltam nagyon, túl picike helyük van :(
Állatkert után a Makáriba mentünk ebédelni, finom volt a menü (remélem figyelitek, hogy most nem ettem lepényt ), majd kaja után elindultunk Siklós felé, majd onnan Villányba.
Villányból visszaérve a szállásra gyorsan vacsiztunk majd a nagyfőnökök elvonultak, mi meg elkezdtünk piálni (pedig meg akartuk várni őket). Erről inkább majd beszéljenek a képek Jó buli volt!

Vasárnap kicsit nehezebben ment az ébredés, valamint a hangulatom sem hágott a tetőfokára, de nagynehezen magunkhoz térve elmentünk a Malomvölgyi tóhoz, ahol k@ hideg volt, de gyönyörű hely
Majd innen megint a Makáriba mentünk evés céljából. A kaja ismételten finom volt, egy szavunk sem lehet Innen szépen lassan mindenki elindult haza, Laceeee, Takyék meg mi maradtunk utoljára

Köszönjük Takyéknak a szervezést, mi jól éreztük magunkat (mint mindig)! Ha lesz kistali, szóljatok

Na, megjártuk Velencét ismét, bár az is igaz, hogy most csak Fehérvárról indultunk
Csütörtökön lecuccoltunk meg a fiúk még pakolásztak, majd némi iszogatás után alvás következett, mert pénteken 6-kor kelni kelett a regisztrációt előkészíteni stb.
Pénteken reggel 10-től elkezdtünk regisztrálni, folyamatosan érkeztek az autók, szóval volt dolog. Döminek ezúton is hatalmas respect, mert tulajdonképpen egy zokszó nélkül dolgozta végig a hétvégét rengeteg segítséget nyújtva ezzel Köszönjük!
Péntek este vacsi következett, majd éjszakába nyúló anyázás (amit egy idő után meguntam és elmentem aludni)
Szombaton reggel megint viszonylag korán kellett kelni, mert 8-kor indult a túraverseny, amin Nelli volt a navigátorom, köszi neki, egyedül nem ment volna A verseny egy történeten vitt minket végig, személy szerint kicsit betegnek találom, hogy egy falun belül 3 feladat volt, kicsit feszített volt a tempó így a dögmelegben. De azért megszereztük a gyémántot és ez a lényeg, jól szórakoztunk, élveztük meg minden
Szombaton Fehérváron szépségverseny volt, ahol mindenki szavazhatott, itt szeretnék gratulálni a helyezetteknek Szépségverseny után rendőri felvezetéssel vonultunk vissza Velencére, ez is nagy feeling volt Ezután eredményhirdetés (előtte persze sok melóval), majd vacsi következett (köszi szépen azoktatóéknak, finom volt ). Majd pici iszás, és végre sikerült nyuszy-nak is eljutni a tóig, és végre tudtunk közösen pancsizni (a hétvége folyamán 1x :()
Vasárnap reggel kicuccoltunk a szállásról, majd átvonultunk Mészeghegyre, ahol Taky-G irányításával ügyességi-, szlalom- és gyorsulási versenyen próbálhatták ki magukat autók és gazdáik. A versenyek szerintem jól szervezettek voltak és pörgősen zajlottak, ami külön öröm volt a 40 fokban (árnyékban ) Köszönjük neki és segítőinek is! A versenyek végén gyors összesítés, oklevélírás, majd eredményhirdetés következett (gratula mindenkinek ismét ), ezután pedig mindenki elindult hazafelé. Persze nekünk ez sem ment simán, mert Enikő megmakacsolta magát és nem indult (már lassan megszokjuk ), de szerencsére hollo és Gabe ill. Marczin Robi segédletével életre kelt a jármű
Csöpiről nem írtam, mert vele megint semmi gond nem volt, szóval csak dicsérni tudom, ahogyan tette ezt nyuszy és Ricsi is Mikor sem Enikő sem Ricsi autója nem ment, persze, hogy Csöpi húzott ki minket a pácból (ez most biztos beképzelten hangzott, dehát Istenem, büszke vagyok rá, na! ) Összességében a találkozó jó volt nagyon, nagyon fárasztó is volt, meg voltak momentumok, amik baromira piszkálták a csőrömet, de inkább nem szólok semmit. Köszönöm nyuszy-nak (bocs a sok hisztiért ), Ricsinek, Gabe-nek, Döminek, Áronnak és Taky-G-nek, hogy létrehozták ezt a talit, örök élmény volt!

Na megjöttünk Zólyomból...vegyes érzelmekkel. Hajnali 3-kor keltünk szombaton, aztán Pest majd Balassagyarmat érintésével elindultunk. Kb. fél 9 körül értünk oda, az autó nagyon jól bírta, szépen ment az új kuplunggal Szóval megérkeztünk, regisztráltunk, beszéltünk a helyiekkel kicsit, aztán megkerestük a társakat
Ezzel kb. eltelt egy óra, majd 9:40-kor elindult a menet a kempingből a repülőtérre...na ez a része a találkozónak nagyon feeling volt, baromira tetszett Miután mindenki megérkezett a reptérre és sorbaálltak az autók, elkezdődhetett a bámészkodás És sajnos innentől kezdett uncsi lenni az egész, mert annyiból állt a délelőtt, hogy álltunk egy reptéren (ahol ráadásul hideg és nagyon erős szél fújt:(), bámészkodtunk és nem csináltunk semmit :(
Egy idő után megérkezett a pesti társaság is, aztán elmentünk kajálni, ahol Csajos kitalálta, hogy kipróbálná a repülést egy vitorlázórepülővel. Kicsit hosszú várakozás után végre felszállt (persze előtte szért elbúcsúztunk tőle jól ), és nagyon élvezte a dolgot.
Kb. délután 2 körül hagytuk el a repteret - akkorra már csak mi voltunk ott 4-5 autóval... - és visszanéztünk a kempinghez, hátha ott van valami érdekesség. A kempingtől nem messze lévő gumis műhely udvarán volt egy kis szlalom, ahol jót szurkoltunk baznak
Ezután benéztünk kicsit a városba, de ott sem találtunk semmi érdekeset, úgyhogy visszamentünk a kempingbe, ahol leücsörögtünk a fűbe és beszélgettünk. Majd OGY és KG elkezdtek bizniszelni mindenféle cuccokkal, ezen mind jól elszórakoztunk
Utolsó felvonásként megvártuk az eredményhirdetést, majd leléptünk. Hazafelé is simán toltuk neki 100-110 környékén, szóval minden tiszteletem az autómé
Összességében olyan felemás érzelmekkel távoztam, mert volt olyan része a találkozónak, ami nagyon tetszett (lásd vonulás), de nagyrészt azért szerintem kicsit uncsi volt (több napra max azért érdemes kimenni, hogy szombaton ne legyél hulla) :(

Ja, és Fehérváron tankoltunk, mikor elindultunk, és legközelebb 365 km múlva már visszafelé Rétságon Egész jól eszik a kicsike
Képek később...

Na szóval hétvégén megjártuk Egert, ugyanis tavaszi találkozó volt Programot nem írok, mert itt már úgyis mindenki megtette előttem Szép volt, jó volt, köszönet a szervezésért

Vasárnap mi kicsit hamarabb leléptünk (bocsi utólag is a nem elköszönésért, de hirtelen jött ötlet volt, hogy nem volt kedvünk már kirándulni ) és Petyával Pest felé vettük az irányt, ott benéztünk az Oldtimer Expora, hát voltak csodák...nyálcsorgatás után pedig visszamentünk Fehérvárra, ahonnan ma értem haza.

A hétvége mérlege: 854 km, 14274 Ft-nyi benzin, sok szép táj, jó társaság, "kedves" egri emberek, móka, kacagás...és egy róka (az nem az enyém volt)

Szerencsére nem volt semmi akadálya, hogy Enikővel menjek a Téli Talira (Szilvi Csöpivel jött, külön, mert úgy lazább ). Volt erdei autózás meg minden, jó buli volt, azt leszámítva, hogy elkaptam valami nyavalyát, és a szombati napot végigszenvedtem
Vasárnap, már hazafelé indultunk, mikor a Kőris-hegyre felfelé fura hangot hallottam, fenn megállva sikerült konstatálni, hogy kifordult (!) az ékszíj. Szerencsére többeknél volt tartalékba, azt hiszem, Ricsié került bele, köszi neki. Meg Áronnak is köszi a szerelést!

Volt ma Club126 pesti tali. Szilvi is velem jött, gond nélkül értünk fel a Lurdyhoz, onnan libegőzni majd a Noa Grillbe közgyűlni és enni mentünk. Szokás szerint jó móka volt, Enikő pedig hibamentesen teljesítette a (nem túl nagy) távot, bár egyre szarabb hangja kezd lenni szegénynek.

Ma voltunk pécsi kistalin. Előtte szóltam Laceeee-nak, hogy hozzon krovát a találkozóhelyre, mert szeretnénk kicserélni a kormányt arra, amit nyuszytól kaptam Sajnos ezt a műveletet az ablaktörlő kapcsolója bánta (letört) :( De majd valahogy megcsináljuk...

Egyébként a kormány nagyon jó, csak eleinte volt kicsit furcsa, de könnyű volt megszokni

A tali is jó volt, jó sokat beszélgettünk meg ettünk, egyesek ittak...

Volt pécsi kistali, főprogramként Szőr és Laceeee próbáltak szekszuális kapcsolatot kialakítani a guminővel
Meg volt önindítószerelés, mexhézagállítás Enikőn, tök jó móka az ilyesmi, ha nem nekem kell csinálni

Hétvégén voltunk keleti talin, tök jó volt Csöpi szépen bírta a nagy távot, semmi probléma nem volt vele, ezért büszke is vagyok rá Az orra szerintem soha többé nem fog rohadni, mert Enikőből annyi olaj került az elejére ami biztosítja a korrózióvédelmet Szerencsére ma sikerült letakarítanom A találkozón elhoztuk a második helyezettnek járó díjat a Túraversenyes teljesítményünkért Tök örültem neki bár csak egy lovon múlott Egyébként itt is szeretném megköszönni Robiéknak a szervezést, én nagyon jól éreztem magam

Pénteken déltájt indultam el Enikővel, valamikor este 8 körül sikerült Miskolcra érni. Este iszás meg ilyesmi
Szombaton volt a Túraverseny, 80 km-es távval, nyíregyházi céllal. Szilvivel mentünk végig két kocsival, és mint kiderült, sikerült elhoznunk az első két helyet, úgyhogy nagyon örültem A verseny után még ellátogattunk a KGST Partyra, részt vettünk a felvonuláson is, az is jó volt Este babgulyás, iszás
Vasárnap délelőtt még felmentünk a TV-toronyhoz, majd dél körül indultunk el hazafelé. Sajnos közben egy órát álltunk, mert Laceeee autóját megcsukták hátulról :(
Ettől eltekintve sikerült hibamentesen teljesíteni Enikővel 800 km-t, ugyan az olaj kicsit jött belőle, de annyi baj legyen

Voltunk Gabe-bel egy pécsi kistalin.
Ahogy Gabe beült, a laprugó elkezdett beállni. Egyrészt mindenhol beleér a kasztniba a gumi, másrészt meg kissé elmászott az összetartás, és fixen csikorog a gumi
De nagyon szépen terpeszt
Közben okosan leraktuk Enikőt Mohácson Szilvinél, így a szombati napot végigsörözhettük, egészen éjjel 3-ig
Vasárnap reggel jöttünk haza, hibamentesen.

Na most akkor leírom az elmúlt hét tartalmát: Szóval múlt héten pénteken hajnalban > elindultunk Velencére a nyári talira, ami iszonyatosan jó volt Nagyon büszke vagyok mert mindenféle műszaki probléma nélkül tettem meg az autóval 700km-t - zsíííííír Örülök hogy ott lehettem a talin, kár lett volna kihagyni. Aztán elmentem még Siófokra nyaralni kistihy-hez Ciccám köszi még egyszer jövök máskor is Majd onnan Laceeee-val hazadörgettünk tegnap, egész jó időt futottunk mindenféle probléma nélkül Tegnap értünk végülis haza, és a kisautó megkapta a jól megérdemelt takarítást is nagyon szééééép ótóóóó, ügyes ótóóóó Ma megleptem még néhány aprósággal : megszereltem az ablakmosó berendezést (büszke vagyok magamra ) és kapott fiatos kerékközepet is (remélem ezt nem fogják lelopni ) és akkor jöjjenek a képek

A hétvégén tartottuk a Nyári Talit.

Csütörtök este mentünk le, egyrészt cuccolási, másrészt iszási okokból. Mindkettő sikerült

Pénteken a regsiztráció majd a vacsora volt a program.

Szombaton a tájékozódási verseny volt a fő szám. Reggel Ricsivel gyorsan kimentünk a 126-os kódokat kiragasztani, majd Áront és Vadmacsot tettük ki a pontjukra. Utána először a regisztráció és a minta menetlevelek készítése töltötte ki az időnket, majd a menetlevelek értékelése. A visszajelzések alapján jól szórakoztak, akik elindultak. Este szépségverseny volt, kb. 67 autó sorakozott fel félkör alakban, nagyon látványos volt.

Vasárnap ügyességi versenyeztünk a Mészeg-hegyen, az is jól sikerült, bár elmosta az eső

Összességében nagyon jó hétvége volt, annak ellenére, hogy nekünk szórakozásra elég kevés időnk jutott. A kisautó is problémamentesen teljesítette.

06.15. Csütörtök - Odafelé
Délután három óra magasságában indultunk el. Nagy volt a dilemma, hogy a kabrióval, vagy Enikővel menjünk-e, de egyrészt kifejezetten kabriós idő volt (szerencsére végig), másrészt meg Enikő elkezdett hülyülni, így a kabrió lett a nyertes. Fél öt magasságában találkoztunk Győrben djsms-sel, majd Rajka felé vettük az irányt. Időspórolási célzattal a határon vettünk szlovák és cseh autópályamatricát, gond nélkül mentünk végig Brno-ig. Onnantól hegyi utak következtek, közben ránksötétedett. A kabrió generátora úgy döntött, hogy szeretne lötyögni, és egy kihalt úton vaksötétben elhagyta az ékszíjat Szerencsére djsms-ék visszamentek, és egy fél órás kereséssel megtalálták. Visszabarkácsoltam, gond nélkül folytattuk az utunkat Hradec Kralovéig. Fél kettő magasságában értünk a kempingbe, ahol a személyzet már rég aludt, így nem tudtunk szállást intézni. Ellenben a lengyel kollégák még ébren voltak, így náluk álltunk meg. Pavel motorja rommá ment az út során, azt nézegették, és söröztek Minthogy jobb lehetőség nem igazán volt, felajánlották, hogy ha van hálózsákunk, alhatunk a faházukban fedett helyen. Mivel djsms készült ilyesmivel, ezt igénybe is vettük.

06.16. Péntek - Prága
Reggel 8 óra magasságában volt ébresztés, ugyanis a lengyelek is Prágába készültek aznap, akárcsak mi. Először szereztünk faházat, a pardubicei cseh csapattal kerültünk egy házba, majd némi generátorigazítás után el is indultunk, végülis külön-külön. 13 óra magasságában sikerült Prágába érnünk, szerencsére djsms készült GPS-sel is, úgyhogy nem tévedtünk el sehol Prága gyönyörű város, erősen az az érzésem, hogy szándékosan műemléknek építették Sajnos sokáig nem bírtuk, elég megterhelő 36°C-ban várost nézni.
Visszafelé még Prágában sikeresen elvesztettük egymást, PMR-ek lemerülve, telefonok a szálláson, úgyhogy táblák alapján mentünk vissza Hradec Kralovébe, szerencsére eltévedés nélkül. Az este kis iszogatással telt.

06.17. Szombat - Találkozó + Lengyelország
Kicsit későn, fél tíz körül sikerült felébredni, aminek az lett az eredménye, hogy a tájékozódási verseny jellegű programról lemaradtunk, ugyanis 9-kor mentek el a kempingből. Sokat nem veszítettünk, ugyanis a rajtunk kívül megjelent még egy magyar autó utasai szerint kizárólag csehül hangzott el, hogy mi is történik, úgyhogy ők sem mentek el, úgysem értették volna, mi a feladat. Ehelyett inkább a generátor rögzítését javítottuk meg. Egész pontosan Denior rávetette magát, és mire észhez tértem, már lenn volt a hátfal és a generátor Nem tudom mit csinált, de azt jó gyorsan, és ezt a részét meg is oldotta hamar, a generátor úgy áll, mint a cövek. Viszont a rongyos ékszíj helyére nem sikerült szerezni másikat, úgyhogy ugyanaz került vissza. Ami még nagyobb gond, hogy halványan világít a töltésjelző, bár multiméterrel mérve valamennyi töltés azért van. Ennek szellemében elmentünk Lengyelországba vacsorázni Miután visszaértünk, iszogattunk egy kicsit, valamint csehül tanultunk egyik lakótársunktól, és megtudtuk, hogy a cseh nyelvben külön szó van arra, ha többen hánynak egyszerre.

06.18. Vasárnap - Hazafelé + Bécs
Nem túl korán felkeltünk, összepakoltunk, és Bécs felé vettük az irányt. A legrövidebb útvonalat választottuk, ami nagyon szép volt, bár jelentős részben harmadrendű egysávos hegyi utakon mentünk, sőt egy helyen valami faluban egy kisutcába is befordított a GPS, ott mondta azt djsms, hogy ezt talán mégsem kéne Közben Hradec Kralovétól 100 km-re kezdődtek a gondok, ugyanis világítás nélkül is lemerült az akku annyira, hogy nem volt már gyújtás sem. Kézenfekvőnek látszana ilyenkor akkut cserélni, apró problémaként jelentkezett, hogy djsms Daihatsujában vékony érintkezőjű akku van. Azért megoldottuk némi mókolással, majd folytattuk tovább az utat. Elég későn, 17 óra után értünk Bécsbe, elég fáradtan, úgyhogy csak egy negyed órát sétáltunk, majd elindultunk hazafelé. Bécs és a határ között újra elfogyott az élet az akkuból, úgyhogy visszacseréltük. Sopronnál jöttünk át, a határon megint cseréltük, azzal a tervvel, hogy Győrben visszacseréljük mikor különválunk, és annak elégnek kell lennie hazáig. Igen ám, de akkorra erősen sötétedett, így muszáj volt villanyt kapcsolni. Nem jutottunk el Győrig, mert nagyon-nagyon hamar elfogyott az akku, így Csornán megálltunk. Jobb ötlet révén az a verzió maradt, hogy djsms hazakísér minket a leggyorsabb úton, megy szorosan előttem, én meg megyek helyzetjelzővel. Végülis ez a megoldás bevált, és kibírta az akku a 120 km-es utat Pápa-Veszprém felé. Érdekes volt

Összességében ismét nagyon jót kirándultunk, jártunk Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Ausztriában, mindezt elég nevetséges keretből, anélkül, hogy különösebben spórolnunk kellett volna. Szerencsére az aprócska töltésgondot leszámítva semmi rosszat nem csinált az autó, nem kellett semmit szerelni, végig nagyon szépen ment. Mindezt fixen 4,6 l/100 km körüli fogyasztással, 400 km fölött tankoltam mindig, ilyet sem láttam még Pókban
Tényleg nagyon jó móka volt az egész

Megvolt a verda első komolyabb útja, nevezetesen vele voltam a pécsi Club126 talin. Kb. 500 km volt az út, benne sok mecseki szerpentinnel (nyélgázon, keresztben ), minden hiba nélkül sikerült teljesíteni. A kocsi továbbra is elég sz*rul megy, de lehet, hogy nem nyúlok hozzá, így nem tudom széthajtani

Club126-Szilveszter keretében Szlivinél Mohácson köszöntöttük az új évet. Király buli volt
Reggel elindulás előtt egy maxcsere, és már jöttünk is haza

Ma volt a pesti Club126 tali.
Volt Lurdynál találkozás, 40 autó összegyűlése, életveszélyes konvojozás, Felvonulási téren megállás, Közlekedési Múzeum megnézése, trolin 60-an lógás, Club126 éves közgyűlölés, kajálás, majd karaoké-party, s a nap fénypontjaként a Club126 szülinapjának megünneplése egy Dia által hozott nagyon finom torta kíséretében

(Én nem nagyon fényképeztem, de ezt most pótolom két baz által készített montázzsal, a többi sok kép meg fenn lesz a 126.hu-n.)

Ma volt a Club126 és Ricsi szervezésében a pécsi tali.
Szokás szerint jó móka volt

Ma voltunk a szokásos éves zólyomi találkozón. Alig 6 óra alatt sikerült (pont időben) kiérnünk, egyéb vonalakról volt még 10-20 magyar autó. A résztvevők száma a tavalyihoz hasonló volt. Mi KG-vel 4 óra magasságában elindultunk haza, így csak kevés saját kép van, nagyobb mennyiség majd a Fiat126.hu-n lesz látható.

Aztán hogy ne legyen unalmas a nap, hazafelé sikerült Enikőnek jobb gyorsulást elérnie, mint valaha. Ugyanis Baracskától Lajos húzott haza egy 2000-es Vectrával
Történt ugyanis, hogy elkezdett kereplés hallatszani, ezzel párhuzamosan Enikő nem annyira akart menni. Félreálltam, leállítottam. Sajnos a lehető legrosszabb opció következett be - kilőtte a belső gyertyát menettel együtt... Sajnos ideiglenesen sem sikerült ottmaradásra bírnom, és önerőből nem volt képes beindulni... Úgyhogy kötél lett a dologból. Amíg Lajosék megjöttek, szedhettem le a lökhárítót, hogy le tudjam venni a spoilert a vontatókötélhez...
Érdekes volt 60 km-en keresztül 90-nel menni egy autótól 3 méterre, töksötétben... Nem kicsit rettegtem...
De most kissé mintha leamortizálódott volna Enikő...

Tyű, de régen frissült a Napló Ennek oka, hogy egyrészt nem sok változás történt, másrészt meg sok volt a melóm :(
Az elmúlt egy hónapban igen sokfelé jártunk Enikővel, átlagosan minden hétvégén kirándultunk 500 km-t. Ehhez képest semmi komolyabb problémánk nem volt.
Ma, a zólyomi kirándulás alatt meg előjött minden
Először is elkezdett igen furcsán zörögni a motor (persze semmi nem látszik), nagy terhelésnél meg becsörög (a gyújtás jó, 98-as benzin van benne, a szelephézagot meg Petya ellenőrizte). No mindegy, a lényeg, hogy megy. Ezzel párhuzamosan nekiállt nyikorogni valami szilent a bal hátsó futómű környékén, elég idegesítő hangja van. Aztán hazafelé megzakkant az elktronyika, a tompítotthoz fixen égett a jobb első és hátsó index, indexeléskor meg villogott a tompított Később ezt sikerült annyira megszerelni, hogy a tompított teljesen megszűnjön Végülis a helyzetjelző helyére lett bekötve a tompított, hogy haza tudjunk jönni. Aztán Pesten úgy döntött a bal első ablak, hogy a sínje elválik a szárától

Ma volt a Club Hungary tavaszi találkozója Fóton. Szerintem jó buli volt, a képek magukért beszélnek.
Utána Petyával és a nőinkkel elmentünk kirándulni, először Dobogókőre, utána meg Zsámbékra.
Jó kis fárasztó nap volt, 300 km fölött kapott Enikő