Délután elmentem a csapágyakért, plusz vettem egy féltengelyszimmeringet és normális zsírt is.
Hazaérve kipiszkáltam a régi szimmeringet, beraktam az újat, szerencsére ez simán ment.
A csapágyakat is beraktam, nem volt probléma vele, viszont az alsó tüskét megette a csapágy, nem könnyen ment vissza a helyére, meg kellett reszelgetnem előtte... Inkább ezt tettem felülre, ha majd kifelé is nehezen jön, talán könnyebben hozzá lehet férni.
Innentől minden meglepően egyszerűen ment, simán összeraktam mindent, és csodák csodája, nem lóg a kerék, forog rendesen, meg ilyenek
Kíváncsi vagyok, mennyi idő múlva kezd el folyni valami, illetve mikor hullik szét újra

Na. Mint ahogy tegnap említettem, gyanúsan állt a kerék a Jimnyn, megemeltem, és szép centiset kottyant a kerék.

Ma reggel telefonáltam a csapágyboltba, és rendeltem 2 db Koyo 30302-t. Rohadt drága, 3.000 Ft/db, de úgy döntöttem, hogy nem veszek olcsót megint, mert a mostani KBS típusú alig egy évet bírt ki, az meg nem normális. Holnap reggel lesz meg a cucc, elvileg.
Felhívtam Köpcit is, hogy van-e neki csap/tüske, merthogy ekkora kottyanásnál jó eséllyel az is megmakkant. Van neki, 2 ropiért, de ugye Veszprémben. Mondtam neki, hogy kéne.

Ugyan nem szeretek duplán dolgozni, de gondoltam megnézem, kell-e tényleg tüske, vagy az túlélte, úgyhogy délután alábakoltam a kocsit, leszedtem a kereket, és nekiálltam kiszedni a döglött, alsó csapágy tüskéjét.
Itt egy-másfél órás mulatás következett, ugyanis egyszerűen nem akart kijönni, annak ellenére, hogy normál esetben simán ki kéne csúsznia. Miután nagy nehezen sikerült kiszednem, kiderült, miért nem akart kijönni - úgy tört össze a csapágy közepe, hogy ilyet még sosem láttam...
Mindenesetre a tüske egyben volt, szerencsére, úgyhogy nekiálltam lebontani az egészet.
A féknyereg csavarjai eszementül berohadtak, úgyhogy azokkal is eljátszottam egy darabig, valamint a féltengely zégere is jáccós volt zégerfogó nélkül, de végül én győztem, és bejutottam a gömbbe.

Miután - azt hittem, hogy - kiszedtem a csapágy csészéjét, felsejlett bennem egy szolid 50 ropis plusz költség, ugyanis benn maradt a csészének egy darabja, és tök úgy nézett ki kívülről, mintha maga a hídház el lenne törve... Aztán szerencsére belenéztem, és feltűnt, hogy van ott még valami kiüthető

Lényeg, hogy szét van teljesen szedve a cucc, holnap remélem tényleg lesz csapágy, és össze tudom rakni.


U.i.: Gabe, fedél alatt áll a Suzukid!

Eljött ma a nagy nap, amikor Lajos rám is ért, meg szabad is volt a műhelye, úgyhogy korán leléptem a melóból, és elmentem Palotára. Mivel Szilvi tanított itthon, vittem a kutyát is. Ő jól elfoglalta magát
Nekiálltunk lebontani, ami ment simán, egyedül a csapágy nem akart kijönni az agyból, pedig Lajos ütötte rendesen. Hál' istennek ott volt kinyomtatva a Martin Lines-féle howto, és ő ott nagyon emleget valami zégert, hát nem kiderült, hogy a szimering mögött van egy bazi nagy zéger? Utána már könnyebben ment.
Az agyakat jól felmelegítettük a jól bevált rezsón, a csapágyak meg órák óta kinn voltak a fagyban, úgyhogy mikor odáig jutottunk, simán becsusszantak a helyükre, még csak meg sem kellett győzni őket.
A melegítési-hűtési idők alatt közben bekerültek az új függőcsapágyak és féltengelyszimmeringek is. Az egyik függőcsapot elengedte a hegesztés, plusz lötyögött is, szerencsére Lajosnak volt ilyenje a szekrényben, majd jövök neki eggyel
Összeeraktuk a cuccot, majd a fékkel is volt némi játék, mert a bal oldalon az egyik gumija megint kiszakadt az elsőcsúszkának, és totál berohadt, egy olyat is kell majd vennem alkalmasint...
Végülis sikerült összerakni, hogy mozogjon, aztán felkerültek a kerekek is.
Semmi kottyanás, tök jó
Egyúttal leszedtem az agyról a fölösleges vákuumcsöveket, a helyüket meg ledugóztam.
Nem akarom elkiabálni, de mintha megszűnt volna a 70 körüli kormányrázás is, majd még tesztelgetem.
Lajosnak köszi meg ilyenek, most jöhet a spórolás a lengőkarszilentekre.