Egy év kihagyás után újra sikerült ellátogatni a Spolek Fiat 126 Pardubice klub találkozójára, amely idén Hořice városában került megrendezésre. Négy autóval mentünk, az eltérő kiindulási pontok miatt 2-2 autós csapatokkal.
Péntek reggel 6-kor már úton voltam, felvettem Dömit Veszprémben, majd fél 9-kor találkoztunk Gyulinhóval Mosonmagyaróváron, ezzel az 500+ km-es út több, mint harmadát már hibamentesen letudva. Miután továbbindultunk, volt némi kavargás, mert az iGO mindenáron Szlovákián akart menni, mi viszont Ausztriát preferáltuk. Végül a szlovák térkép letörlése oldotta meg a problémát, csak így a Rajka-Kittsee közötti átvágást kellett fejből megoldanunk, amiből az lett, hogy szlovák és osztrák autópályán is sikerült mennünk pár km-t matrica nélkül. Mindenesetre sikerült irányba állnunk, és egy lezárt osztrák híd miatti kavargástól és az időnkénti kiadós esőtől eltekintve eseménytelenül telt az út többi része. Óra szerinti 539 km megtétele után délután fél négy körül a kempingben voltunk.



Szereztünk szállást, lepakoltunk, elmentünk venni némi kaját illetve szerezni készpénzt, majd a szokásos társasági élet vette kezdetét, amit a hidegre való tekintettel én hamar feladtam.

Reggel korai ébredést követően fél 9-kor indult el a kempingből a felvonulás a közúti motorversenypályán át Hořice főterére.



Innen a csehül beszélők egy tájékozódási versenyt teljesítettek, mi pedig Libor vezetésével ill. Patryk tolmácsolásával kirándulni indultunk.

A szokásos nyolcadrendű kis utakon kavarogva mentünk el megnézni egy vonatmúzeumot illetve egy házi motorgyűjteményt.



Ezek végeztével visszamentünk a kempingbe, ahol kis játékok következtek, majd némi pihenést követően elmetünk vacsorázni. Szerencsére sikerült egy kifejezetten finom éttermet találnunk, amit az előző este tapasztalatai alapján a kemping étterméről nem igazán lehetett elmondani.

Vacsora után elmentünk az eredményhirdetést meghallgatni, hátha mi jöttünk a legmesszebbről. Nos nem, kiderült, hogy volt 850 km-ről érkezett lengyel résztvevő is, viszont legnagyobb meglepetésemre nekem sikerült kapni egy díjat nem teljesen tisztázott indokkal. Talán a kis játékok összesítésének második helyezése, de ez közel sem biztos. Mindenesetre határozottan örültem neki.



Az este ismét a szokásos sörözős-beszélgetős módon telt, és mivel reggel korai kelés volt a terv, ezért viszonylag korai fekvéssel zárult a szombat.

Vasárnap reggel a tervnek megfelelően 8 órakor elhagytuk a kempinget, majd némi reggeli- ill. sörvásárlást és tankolást követően 9 órakor indultunk el ténylegesen. A visszaút még az odaútnál is eseménytelenebbül telt, az iGO hülyeségeit és az új tereléseket is simán kezeltük, egy pihenő és egy tankolás után fél 4 körül Móváron voltunk, ahonnan búcsúzkodás után Veszprémen keresztül 6 órára haza is értem.



Ismét egy kellemes hétvégét sikerült összehozni, a kisautó hibátlanul tette a dolgát (ahogy igazából mindenkié , összesen 1.150 km-t teljesítettünk 4,95 ill. 5,8 közötti átlagfogyasztásokkal.

Ki jön szeptemberben a Maluchiádára Pilsenbe?

Most először sikerült eljutni a másik cseh klub találkozójára is.
Szilvinek nem volt kedve jönni, így költségcsökkentési okokból betársultam Dömi mellé. 
Volt autópály mellett sötétben csigaházszerelés, kólával kuplungjavítás meg minden, jó móka volt

Idén kaptunk meghívást a csehektől, úgyhogy úgy gondoltuk, elindulunk, ha már ők minden évben megjennek nálunk nyári talin. Végülis egyedül mentünk Csöpivel, mert a többieknek közbejött valami.

05.27. Odafelé
Csütörtökön indultunk el kb. fél 3 körül. Itthon sikerül először elkeverednünk, mert a 81-es utat Kisbér és Győr között lezárták árvíz miatt. A GPS után mentünk, így sikerült bekeverednünk Nagyigmándon egy bicikliútra, ahol elég furán néztek ránk, de elárulták merre kéne továbbmennünk. Szerencsére kb. ennyi volt az összes kalandunk az úton, mert innen majdnem végig pályán haladtunk minden gond nélkül. Este negyed 10 környékén érkeztünk meg a kempingbe, gyorsan lecuccoltunk, aztán gondoltuk még elmegyünk valahova enni. Na ez nem volt egyszerű, mert a cseheknél az utolsó késdobáló is "restaurace", ahol persze kaját nem, csak piát lehet kapni. Végül találtunk egy pizzériát, ahol még hajlandóak voltak nekünk enni adni. Ettünk, aztán el is dőltünk gyorsan.

05.28. Prága
Péntekre a terv az volt, hogy elmegyünk Prágába várost nézni. Így is tettünk. 10 körül elindultunk, sietnünk nem kellett, mert a többiek csak délután érkeztek. Prága szép, rengeteg a turista és nagyon kevesen beszélnek bármilyen számunkra emberi nyelven. A belváros környékén sikerült találnunk fizetős parkolót, letettük az autót, aztán elindultunk körülnézni. És igen! annyira tudtuk, hogy Beck's a város kellős közepén a legszebb macskakövön fog ráébredni, hogy neki is ott kell hagynia a nyomát...fogadni mertünk volna Sebaj. Alapvetően nem volt vele sok probléma szerencsére, pedig rengeteg volt az ember. Viszont, ha már kutyák: Csehországban nagy divat idegbeteg, agresszív vakarcsokat tartani. Szinte mindegyik kutya akivel találkoztunk barátságtalan volt :(
Városnézés után Preloucban bevásároltunk, majd visszamentünk a kempingbe, ahol találkoztunk Patrykkal, az eredetileg lengyel, de alapvetően cseh polszkis sráccal, akivel lehetett kommunikálni, mert beszélt angolul. Az estét a lengyelek társaságában iszogatással és beszélgetéssel töltöttük.

05.29. Találkozó, programok
Szombaton volt a találkozó fő napja. Reggel fél 9-kor volt a hivatalos megnyitó. Utána a kempingből közösen vonultunk Pardubicébe, ahol bemehettünk egy murvás versenypályára a kisautókkal. Ott mentünk egy kört, aztán elindultunk a tájékozódási versenyen. Patryk volt a tolmácsunk, ő fordította le nekünk a feladatokat és segített beírni a válaszokat is. A tájékozódási végén visszamentünk a kempingbe, leadtuk az itinerünket, nyuszy megpróbálkozott az alkatrészfelismeréssel, majd ebédeltünk a helyi étteremben, aztán ledőltünk kicsit aludni, mert már igencsak el voltunk pilledve.
Némi pihenés után megnéztük az eredményhirdetést, adtunk és kaptunk ajándékokat a szervezőknek, aztán lengyel barátaink invitálására lementünk autóval a tópartra fényképezni. Itt aztán a fényképezés frizbizésbe, majd labdázásba csapott át, persze közben építettük a lengyel-magyar kapcsolatokat (ittunk ), volt verstanulás lengyelül és magyarul, úgyhogy elvileg júliusra tudniuk kell Az este további része is hasonlóan jól telt iszogatással, énekléssel, beszélgetéssel. Ez a kis lengyel csapat nagyon jó, jó fejek voltak, és ők sem értettek a csehekből semmit

05.30.
Vasárnap már nem volt program, csak pakolás és indulás haza. Összeszedtük a cuccunkat, rendberaktuk a házat, elbúcsúztunk és elindultunk hazafelé. Az út ugyanúgy mint odafelé szerencsére eseménytelen és problémamentes volt. Valamivel 10 után indultunk és délután 5 körül itthon is voltunk.

Összességében nagyon jól éreztük magunkat, szerencsére gond nem volt az úton egy szál se, szóval egy igazán jó hétvége van mögöttünk megint. Ezúton köszönjük a meghívást a cseheknek, a tolmácsolást Patryknak és a társaságot a lengyeleknek (persze úgysem értik )
Összesen 1225 km-t tettünk meg a kisautóval.

06.15. Csütörtök - Odafelé
Délután három óra magasságában indultunk el. Nagy volt a dilemma, hogy a kabrióval, vagy Enikővel menjünk-e, de egyrészt kifejezetten kabriós idő volt (szerencsére végig), másrészt meg Enikő elkezdett hülyülni, így a kabrió lett a nyertes. Fél öt magasságában találkoztunk Győrben djsms-sel, majd Rajka felé vettük az irányt. Időspórolási célzattal a határon vettünk szlovák és cseh autópályamatricát, gond nélkül mentünk végig Brno-ig. Onnantól hegyi utak következtek, közben ránksötétedett. A kabrió generátora úgy döntött, hogy szeretne lötyögni, és egy kihalt úton vaksötétben elhagyta az ékszíjat Szerencsére djsms-ék visszamentek, és egy fél órás kereséssel megtalálták. Visszabarkácsoltam, gond nélkül folytattuk az utunkat Hradec Kralovéig. Fél kettő magasságában értünk a kempingbe, ahol a személyzet már rég aludt, így nem tudtunk szállást intézni. Ellenben a lengyel kollégák még ébren voltak, így náluk álltunk meg. Pavel motorja rommá ment az út során, azt nézegették, és söröztek Minthogy jobb lehetőség nem igazán volt, felajánlották, hogy ha van hálózsákunk, alhatunk a faházukban fedett helyen. Mivel djsms készült ilyesmivel, ezt igénybe is vettük.

06.16. Péntek - Prága
Reggel 8 óra magasságában volt ébresztés, ugyanis a lengyelek is Prágába készültek aznap, akárcsak mi. Először szereztünk faházat, a pardubicei cseh csapattal kerültünk egy házba, majd némi generátorigazítás után el is indultunk, végülis külön-külön. 13 óra magasságában sikerült Prágába érnünk, szerencsére djsms készült GPS-sel is, úgyhogy nem tévedtünk el sehol Prága gyönyörű város, erősen az az érzésem, hogy szándékosan műemléknek építették Sajnos sokáig nem bírtuk, elég megterhelő 36°C-ban várost nézni.
Visszafelé még Prágában sikeresen elvesztettük egymást, PMR-ek lemerülve, telefonok a szálláson, úgyhogy táblák alapján mentünk vissza Hradec Kralovébe, szerencsére eltévedés nélkül. Az este kis iszogatással telt.

06.17. Szombat - Találkozó + Lengyelország
Kicsit későn, fél tíz körül sikerült felébredni, aminek az lett az eredménye, hogy a tájékozódási verseny jellegű programról lemaradtunk, ugyanis 9-kor mentek el a kempingből. Sokat nem veszítettünk, ugyanis a rajtunk kívül megjelent még egy magyar autó utasai szerint kizárólag csehül hangzott el, hogy mi is történik, úgyhogy ők sem mentek el, úgysem értették volna, mi a feladat. Ehelyett inkább a generátor rögzítését javítottuk meg. Egész pontosan Denior rávetette magát, és mire észhez tértem, már lenn volt a hátfal és a generátor Nem tudom mit csinált, de azt jó gyorsan, és ezt a részét meg is oldotta hamar, a generátor úgy áll, mint a cövek. Viszont a rongyos ékszíj helyére nem sikerült szerezni másikat, úgyhogy ugyanaz került vissza. Ami még nagyobb gond, hogy halványan világít a töltésjelző, bár multiméterrel mérve valamennyi töltés azért van. Ennek szellemében elmentünk Lengyelországba vacsorázni Miután visszaértünk, iszogattunk egy kicsit, valamint csehül tanultunk egyik lakótársunktól, és megtudtuk, hogy a cseh nyelvben külön szó van arra, ha többen hánynak egyszerre.

06.18. Vasárnap - Hazafelé + Bécs
Nem túl korán felkeltünk, összepakoltunk, és Bécs felé vettük az irányt. A legrövidebb útvonalat választottuk, ami nagyon szép volt, bár jelentős részben harmadrendű egysávos hegyi utakon mentünk, sőt egy helyen valami faluban egy kisutcába is befordított a GPS, ott mondta azt djsms, hogy ezt talán mégsem kéne Közben Hradec Kralovétól 100 km-re kezdődtek a gondok, ugyanis világítás nélkül is lemerült az akku annyira, hogy nem volt már gyújtás sem. Kézenfekvőnek látszana ilyenkor akkut cserélni, apró problémaként jelentkezett, hogy djsms Daihatsujában vékony érintkezőjű akku van. Azért megoldottuk némi mókolással, majd folytattuk tovább az utat. Elég későn, 17 óra után értünk Bécsbe, elég fáradtan, úgyhogy csak egy negyed órát sétáltunk, majd elindultunk hazafelé. Bécs és a határ között újra elfogyott az élet az akkuból, úgyhogy visszacseréltük. Sopronnál jöttünk át, a határon megint cseréltük, azzal a tervvel, hogy Győrben visszacseréljük mikor különválunk, és annak elégnek kell lennie hazáig. Igen ám, de akkorra erősen sötétedett, így muszáj volt villanyt kapcsolni. Nem jutottunk el Győrig, mert nagyon-nagyon hamar elfogyott az akku, így Csornán megálltunk. Jobb ötlet révén az a verzió maradt, hogy djsms hazakísér minket a leggyorsabb úton, megy szorosan előttem, én meg megyek helyzetjelzővel. Végülis ez a megoldás bevált, és kibírta az akku a 120 km-es utat Pápa-Veszprém felé. Érdekes volt

Összességében ismét nagyon jót kirándultunk, jártunk Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Ausztriában, mindezt elég nevetséges keretből, anélkül, hogy különösebben spórolnunk kellett volna. Szerencsére az aprócska töltésgondot leszámítva semmi rosszat nem csinált az autó, nem kellett semmit szerelni, végig nagyon szépen ment. Mindezt fixen 4,6 l/100 km körüli fogyasztással, 400 km fölött tankoltam mindig, ilyet sem láttam még Pókban
Tényleg nagyon jó móka volt az egész