Voltunk egy kicsit kirándulni a Bátaszék és Bonyhád közötti területen egy környékbeli jimnys kolléga idegenvezetésével. Határozottan szép az a környék, meg kéne majd látogatni még, amikor kevésbé fagyos.

Elkészült az autóm. Elvittük ugyanis Lajoshoz kicsit regenerálódni. Kicserérődött a jobb oldali küszöb, kezelve lettek kisebb, nagyobb rozsdás foltok, rohadások, ezek le is fényeződtek. Szerencsére sokminden nem volt, majd tavasszal talán lesz még más kezelés is. Kapott még egy szép polírt is a kisautó, úgyhogy most csilli-villi, sajnáltam is hazajönni vele Palotáról ebben a szutyokban, dehát  végülis azért van, hogy használjuk.
nyuszynak és Lajosnak nagy kösziiii

A mai nap tanulsága: kurva nehéz leengedni a jeget a diffiből fagypont alatti hőmérsékleten.

Na. Szóval bár egy hete mocsok hideg van, a jelek szerint a jég nem elég vastag még.

Szilvit és Beck's-et próbáltam volna összeszedni a réten, és gondoltam, ha elég vastag a jég, akkor játszok is a befagyott belvízen. Az baromi hamar kiderült, hogy játszásra nem elég a jég, mert az első árokszerűségbe beleszakadtam, de aztán viszonylag hamar ki is jöttem. Eljutottam a rét túlsó végére Szilviért és a kutyáért, elindultunk visszafelé. Nem sikerült eltalálni, milyen útvonalon jutottam be, de próbáltam egy olyan helyet kinézni, ahol kiállt a jégből a növényzet, azaz nem lehet olyan mély...

Természetesen majdnem a közepéig jutottunk, amikor beleesett a kocsi jobb oldala... Próbáltam mozdítani rajta, pár perc alatt sikerült elérni, hogy beleszakadjon az egész autó... A nem mély az olyan 50-60 centi lehetett...
Nagy nehezen sikerült megmozdítani az autót, azután egy negyed órás előre-hátra jégtörés következett. Sikerült megfordulni végül, majd hosszas játszás után nagy nehezen sikerült önerőből, kiszállás nélkül kijönni belőle...

Nem volt jó móka.
Egyébként annyira hideg van, hogy a felfröcsögött víz azonnal ráfagyott körben a kocsira...

Elkészült a kocsi!
Olyan 3-4 éve volt ott Lajosnál ez az eBayről vett makett, mostamra sikerült színre fújnia. Lassú munkához idő kell

Persze most is csak azért lett meg, mert festett Jimny-színnel. Pénteken hajnalban elvittük hozzá a Suzukit, és mára kész is lett. Most sürgősen ki kell menni valahová összekarcolni és besarazni, mert így baromi hülyén néz ki

Eddig nem nagyon volt érkezésem leírni, de örömmel jelentem be, hogy mi is megkaptuk a csodálatos fekete matricát, újabb 2 évig rójuk az utakat.
Műszaki érvényességi idő: 2012.11.30.
Köszi, nyuszy

Nem bírtam magammal, és ki kellett menni ma is autózni egy kicsit
Odafenn van 15-20 centi hó, és úgy délután egy magasságában újra elkezdett szakadni.
Jót mulattunk, volt csörlőhasználat meg minden

Megjött az idei első hó!
Fehérváron is esett vagy 5 centi az éjjel, ami az utak kivételével egész jól meg is maradt.

Délután elmentünk Palotára, Szilvit kitettem kutyázni, addig Lajossal egyengettünk kicsit a lökhárítón (még múlt hét szombaton próbálkoztunk ezzel mi is csörlővel, fordítócsigával). Illetve felmérettem a kárt, mert a kárszakértőnek mondanom kell valamit az ajánlatára. Az a hülye helyzet van, hogy márkaszervizben gond nélkül javíttathatnám számlásan, viszont baromi bonyolult lenne, vagy kézbe egy igen csekély összeget kaphatok most, mivel előzetesben cascóra lesz rendezve, ott viszont van 100 eFt önrész... Na mindegy, majd alakul.

Miután összeszedtük Szilvit, játszottunk még egy kicsit hófúvásokban, de perceken belül ránksötétedett, így hazajöttünk. Vagy 10 hónapja voltunk utoljára érdemben terepen, még hóban, úgyhogy ez most jól esett

Faszom. Elszállt az egész iromány a pics@ba! Rövid leszek.

nyuszy tegnap összerakta a motort teljesen. Néha ezt-azt vissza kellett bontani, mert kimaradt vagy rossz csavarokkal volt összerakva, de alapvetően simán ment minden. Kapott szép új karbit is a motor. Aztán este lett, inni kellet, úgyhogy a többi mára maradt.

Ma azzal folytatódott a projekt, hogy nyuszy kiszedte a másik motort az autóból, én úgy-ahogy kidzsuváztam a motorteret (nem vittem túlzásba :$), majd bement az új motor a helyére. Viszonylag problémamentesen sikerült ezt is megoldani. Első próbálkozáskor be is indult



Majd aztán felkerült a hátfal is, elmentünk próbaútra. Először kimentünk a réthez, majd tettünk egy kanyart Szabadbattyán-Úrhida-Fehérvár (20 km) vonalon. Szép hangja van, megy, úgyhogy elvileg minden  nagyon fasza, mindezt úgy, hogy berakás előtt lett rajta gyújtás állítva, utána csak alapjáratot kellett.

Most még rá kéne venni Lajost, hogy cseréljen küszöböt gyorsan, aztán mehet műszakira.

Köszi mindenkinek, aki segített

Szóval. Kettőkor leléptem a cégtől, hogy a gépműhelyből még a hétvége előtt elhozhassam a motort. Ami meg is lett, viszont nekem négyre vissza kellett volna mennem a céghez egy értekezletre. Persze négy negyvenkor jöttem ki a gépműhelyből, telefonáltam, hogy megvárnak-e a mítinggel. Meg. Megyek.

A Vörösmarty téren még agyaltam is, hogy nem megyek az Auchan felé, mert az lassú, péntek délután nagy a forgalom... Szóval elkanyarodtam a Balatoni út felé. Aztán 16:50-kor az ÖMV kútnál arra lettem figyelmes, hogy a szemből jövő, balra kanyarodni szándékozó BMW megáll, majd elindul, gondolván, hogy átfér még. Nem fért át.
Kiszálltunk, aztán miután az úriember nem teljesen szépen szólt, gondoltam hívok rendőrt. Hívtam a 112-t, ahol megpróbáltak meggyőzni, hogy oldjuk meg. Emberünk is hasonlót mond, elismeri.
Mondom, jó, akkor papírozzunk. Aszongya, előbb álljak félre. Mondtam neki, hogy majd ha papíroztunk meg fényképeztem. Közben szóltam Szilvinek, hogy jöjjön fényképezővel. Meg beszéltem Piszkor Petivel is, hogy mi van ilyenkor, illetve szóltam a céghez, hogy ne nagyon várjanak meg.
Szóval emberünk aszongya, hogy ha nem állok félre, akkor hívjunk mégis rendőrt. Mondom rajta, hívj. Hívott. A helyszínelők épp akkor mentek el ott, így megfordultak, és ott voltak két perc múlva.
Mértek, papíroztak, ilyesmi. Majd valamikor lesz valami...

A károkról. A lökhárító fogta fel az ütés nagyját, a jobb oldala szarrá gyűrődött (beleér a kerék), de a közepe is görbült. Összegörbült a sárvédő, a fényszóró behorpasztotta a motorházfedelet. A lámpák furán világítanak, úgyhogy lehet, hogy kapott a zárhíd is. Leugrott a sárvédőről a műanyag, összegörbült, és elvesztek a bolhái. Így hirtelen, sötétben ennyi.
Sajnos a kár forintban több lesz, mint amennyire az ember kívülről gondolna, és a rendőrségezés miatt zsebből kell megfinanszíroznom a javítást...

Ma nyuszy elhozta a gépműhelyből a motort, holnap össze kéne rakni.

Nem tudom, említettem-e már, de egy jó ideje adott rettenet hangokat az osztómű nagyobb gázzal történő elindulásnál, amit a megnyúlt lánc okoz. Tekintve, hogy valami 80 ropi hozzá egy új lánc (utángyártott ebből sincs), így a lánccsere nem tűnt egy szimpatikus lehetőségnek.
Így aztán csütörtökön vettem egy bontott osztóművet telefonon, amit hollo átvett és le is hozott nekem, köszi neki ezúton is
Mára kaptam helyet Lajosnál, mert annyira nem volt kedvem a földön fetrengve felrakni.
Vettem hajtóműolajat, aztán 11 körül nekiálltam, szerencsére nem volt vele semmi különösebb szopás, két óra alatt kész is lett, és úgy tűnik, hogy még jó is.

Illetve megemlíteném még, hogy tegnap vettem egy garnitúra alufelnit, majd kicsit rendbe kell rakni, aztán fel kell tenni.

Évek óta terveztem a lengőkarszilentek cseréjét, most végre realizálódott.
Köpci segítségét vettem igénybe, mert neki van prése, de a 10 tonnás prés sem könnyen boldogult a cuccal... A lényeg, hogy végülis sikerült megoldani.
Ha már ott voltam, időszerű volt az olajcsere, úgyhogy vettem olajat, bele is öntöttük gyorsan, illetve a vacakoló alapjárati motort is sikerült megizélgatni.

Ja, és hogy miért húztam eddig a szilentekkel? Mert a szükséges 12 darab szilent gyáriban kb. 80 kHUF, utángyártott nincs...

Múltkor ott hagytam abba, hogy szétkaptuk a motort és tisztogatás várt az alkatrészekre. Mostanra odáig jutott a dolog, hogy lepucoltam mindent, nyuszy elvitte a gépműhelybe a cuccot, amit kellett (főtengely, csapágyfészkek, blokk), elvileg szerdára ígérték. Miközben én tisztogattam az alkarészeket, nyuszy felrakta a téli kerekeket, aminek következményeként most fékezésnél jobbra húz...majd ezzel valamit kezdeni kell.
Rendeltünk Gáspáry Lacitól gyújtáskábelt, tömítéskészletet, vezérműlánc készletet, olajgombát, furulyagumikat, plusz kap majd az autó új henget-dugó garnitúrát, mert az meg már régóta csak itt áll a polcon. Más autónkba nem jó, akkor miért ne alapon. Ma kaptam nyuszytól 5 liter Castrol olajat is, majd az meg bele a frissen összerakott motorba.
Miután végeztünk a dzsuvázással még a múltkor, összepakoltuk az udvart és a garázst, felkészültünk a télre, visszakerültek a szerszámok a falra, fedett helyre került a kerti szék és a hintaágy is.
Ha kész a gépműhelyben a cucc, akkor meg össze kellene rakni...
Holnap megyünk Lajoshoz, megnézi, hol kell lakatolni.

Még a múltkor meghalt Csöpi motorja, akkor raktunk be egy másikat helyette, de az eredeti motorra eddig nem nagyon volt idő/kedv/energia. Ma viszont nekiálltunk tekintettel arra, hogy decemberben műszakizni kéne az autónak és addig nem ártana némi lakatosmunkát is megcsinálni rajta, plusz szép idő is volt ma.

Szóval bepakoltuk a cuccot a garázsba és szép lassan lekerült róla minden apróság. Az első komolyabb szopást a 32-es anya jelentette, nem nagyon akarta hagyni magát, de végülis mi voltunk az erősebbek.
Majd realizáltuk, hogy iszonyatosan lóg a vezérműlánc, tehát abból is kell majd új. Ezután szemebsültünk azzal, hogy a főtengelycsapágyház egyik kereszthornyos csavarja nem akart kijönni, de ezen segített némi flexelés és nyers erőszak. A csavart majd újjal kell pótolni.

A továbbiakban a gépműhelyben folytatódik a projekt miután mindent szépen letisztogattunk. Ehhez kell venni valamit, amivel lejön a dzsuva.

Kábé fél éve vettem új hátsó fékpofákat, mert úgy éreztem, hogy eljött az idő, az előzőek úgy 4 évesek lehetnek. Na, azóta sem nyúltam hozzá, lustaság rulez.

Ma viszont éreztem magamban az erőt (tévesen), és kora délután nekiálltam szétszedni. A bal oldallal kezdtem, és ez a gyakorltott emberknek 10 perces művelet egy olyan három óra szórakozást hozott, nem csak nekem, Szilvinek is... Gyakorlatilag mindennel szoptunk, kezdődött azzal, hogy nem jött le a dob, és a lenyomó csavarok egyik beleszakadt, fúrhattam ki. Aztán a szétszedés még viszonylag könnyen ment, de az összerakás minden részével szopás volt, különösen a nagy rugó beakasztásával. Hosszas anyázás után rájöttem, hogy nem jó pofát raktam be jobb oldalra, így nem lehet összerakni. Kicseréltem, aztán végül Szilvi segítségével (=ő jött rá, hogy esélyes) sikerült beakasztani a rugót, persze meg kellett találni a technikát. Aztán rájöttem, hogy bal oldalra sem jó pofát raktam be Újabb szétszedés, összerakás, fasza. Aztán az istennek sem sikerült felrakni a dobot, legalább fél óra volt, mire rájöttem, mi a baja, és sikerült megoldani.
Ezek után a jobb oldal max. 20 percig tartott, annak ellenére, hogy ott is kellett beszakadt csavart kifúrni. Hiába, amikor az ember már tudja, mit hogyan érdemes, akkor sokkal könnyebb. Persze tutira elfelejtek mindent, mire legközelebb hozzá akarok nyúlni

Egyébként a pofák még nem voltak annyira elkopva, viszont az automata állító mindkét oldalon brutálisan össze volt gyógyulva, csavarlazítós megjáratás után faszák.
És a fék is egész jó lett, úgy tűnik, még a kézifék is fog.

Most először sikerült eljutni a másik cseh klub találkozójára is.
Szilvinek nem volt kedve jönni, így költségcsökkentési okokból betársultam Dömi mellé. 
Volt autópály mellett sötétben csigaházszerelés, kólával kuplungjavítás meg minden, jó móka volt

Elvittük ma a Suzukit Veszprémbe Köpcihez némi motorrendberakás céljával, mert szegény eléggé a végét járja egy ideje, és mostanra egy kicsit kezdett túl sok gondot okozni (pl. Szerémin hatalmas dugóban lefullad, és nem indul be újra 5-10 pecig).

Szóva jöttünk vissza Veszprémből Csöpivel (Szilvi vezetett!), és Palotára beérve szar hangja lett az autónak. Félreálltunk, konstatáltuk, hogy olaj nem nagyon van benne. Szilvi elsétált a 100 méterre lévő benzinkútra olajért, beleöntöttük, beindult. Szar hang maradt. Jajj.
Amikor megláttam a kocsi alatt növekvő olajtócsát, akkor éreztem, hogy ez így annyira nem lesz jó. Felhívtam Lajost, aki szerencsére ráért, és hazahúzott minket. Köszönjük szépen

Mivel jelenleg Csöpi volt az egyetlen működő, műszakis autónk, ezért helyből nekiálltuk szétdönteni, és egy ismeretlen állapotú bontott motort beépíteni. Persze nem ment ennyire egyszerűen, mert a kábeleket nézve a bontott motoron lévő generátor külső feszszabbal volt bekötve... Sebaj, rakjuk át a generátort. Aha... Mindkét motoron tőcsavarral volt felrakva a generátor, azaz bonthattuk le a csigaházakat is... Végülis megoldottuk, közben jött Gabe is segíteni (ezt is köszönjük szépen!). Átrakodtuk a szükséges dolgokat, majd beraktuk a helyére, és ha nem is elsőre, de beindult. Túl szép hangja nincs, de megy. Próbakör után még kicseréltük a gázkarnál a visszahúzó rugót, aztán most így marad.

Az eredeti motor viszont komolyabb beavatkozást igényel, a képen láthatüó, hogy néz ki a belső főtengelycsapágy...

Aktuális kilátás az ablakunkból. Ittas néni nem annyira tudta tartani az ívet a Suzukival a körforgalomból kifelé, és eltalálta a Mondeót, aki ráadásul kolléga.

Délelőtt elmentünk nyári talit intézni, és mivel tegnap óta nyár van (= el lehetett zárni a fűtést a laksában), ezért előszedtem a kabriót, lemostam róla a mohácsi dzsuvát, és azzal mentünk. Igazi kellemes kabriózós idő volt ma
A lenti kép segíthet majd a tájékozódási versenyen, vagy nem

Délután pedig elmentünk Bencéért, mert Lajosnak már nagyon útban volt. Először is kellett hozná benzint, mert erősen porszáraznak bizonyult, utána már beindult egyszer, majd pár másodperc múlva le is állt. Kapott egy másik, erősen bontott állapotú gyújtáselosztót, és egyből jobb lett, onnantól már járt szépen. Úgyhogy lábon indultunk el vele haza. A gumiknak valószínűleg nem tett jót az állás, mert 50 fölött kb. olyan érzés volt, mintha kockákon gurulna. Ennek ellenére egész szépen jött Fehérvárig, viszont az utolsó pár km-en elkezdett csörögni, csettegni meg nem menni. Végülis 30-cal hazajött lábon, és ami érdekesebb, hogy miután kihűlt, újra jár szépen... Lesz vele dolog, ha majd egyszer adottak lesznek a feltételek...

Ja, és köszi Gabe-nek, hogy segített Bencét elhozni

Idén kaptunk meghívást a csehektől, úgyhogy úgy gondoltuk, elindulunk, ha már ők minden évben megjennek nálunk nyári talin. Végülis egyedül mentünk Csöpivel, mert a többieknek közbejött valami.

05.27. Odafelé
Csütörtökön indultunk el kb. fél 3 körül. Itthon sikerül először elkeverednünk, mert a 81-es utat Kisbér és Győr között lezárták árvíz miatt. A GPS után mentünk, így sikerült bekeverednünk Nagyigmándon egy bicikliútra, ahol elég furán néztek ránk, de elárulták merre kéne továbbmennünk. Szerencsére kb. ennyi volt az összes kalandunk az úton, mert innen majdnem végig pályán haladtunk minden gond nélkül. Este negyed 10 környékén érkeztünk meg a kempingbe, gyorsan lecuccoltunk, aztán gondoltuk még elmegyünk valahova enni. Na ez nem volt egyszerű, mert a cseheknél az utolsó késdobáló is "restaurace", ahol persze kaját nem, csak piát lehet kapni. Végül találtunk egy pizzériát, ahol még hajlandóak voltak nekünk enni adni. Ettünk, aztán el is dőltünk gyorsan.

05.28. Prága
Péntekre a terv az volt, hogy elmegyünk Prágába várost nézni. Így is tettünk. 10 körül elindultunk, sietnünk nem kellett, mert a többiek csak délután érkeztek. Prága szép, rengeteg a turista és nagyon kevesen beszélnek bármilyen számunkra emberi nyelven. A belváros környékén sikerült találnunk fizetős parkolót, letettük az autót, aztán elindultunk körülnézni. És igen! annyira tudtuk, hogy Beck's a város kellős közepén a legszebb macskakövön fog ráébredni, hogy neki is ott kell hagynia a nyomát...fogadni mertünk volna Sebaj. Alapvetően nem volt vele sok probléma szerencsére, pedig rengeteg volt az ember. Viszont, ha már kutyák: Csehországban nagy divat idegbeteg, agresszív vakarcsokat tartani. Szinte mindegyik kutya akivel találkoztunk barátságtalan volt :(
Városnézés után Preloucban bevásároltunk, majd visszamentünk a kempingbe, ahol találkoztunk Patrykkal, az eredetileg lengyel, de alapvetően cseh polszkis sráccal, akivel lehetett kommunikálni, mert beszélt angolul. Az estét a lengyelek társaságában iszogatással és beszélgetéssel töltöttük.

05.29. Találkozó, programok
Szombaton volt a találkozó fő napja. Reggel fél 9-kor volt a hivatalos megnyitó. Utána a kempingből közösen vonultunk Pardubicébe, ahol bemehettünk egy murvás versenypályára a kisautókkal. Ott mentünk egy kört, aztán elindultunk a tájékozódási versenyen. Patryk volt a tolmácsunk, ő fordította le nekünk a feladatokat és segített beírni a válaszokat is. A tájékozódási végén visszamentünk a kempingbe, leadtuk az itinerünket, nyuszy megpróbálkozott az alkatrészfelismeréssel, majd ebédeltünk a helyi étteremben, aztán ledőltünk kicsit aludni, mert már igencsak el voltunk pilledve.
Némi pihenés után megnéztük az eredményhirdetést, adtunk és kaptunk ajándékokat a szervezőknek, aztán lengyel barátaink invitálására lementünk autóval a tópartra fényképezni. Itt aztán a fényképezés frizbizésbe, majd labdázásba csapott át, persze közben építettük a lengyel-magyar kapcsolatokat (ittunk ), volt verstanulás lengyelül és magyarul, úgyhogy elvileg júliusra tudniuk kell Az este további része is hasonlóan jól telt iszogatással, énekléssel, beszélgetéssel. Ez a kis lengyel csapat nagyon jó, jó fejek voltak, és ők sem értettek a csehekből semmit

05.30.
Vasárnap már nem volt program, csak pakolás és indulás haza. Összeszedtük a cuccunkat, rendberaktuk a házat, elbúcsúztunk és elindultunk hazafelé. Az út ugyanúgy mint odafelé szerencsére eseménytelen és problémamentes volt. Valamivel 10 után indultunk és délután 5 körül itthon is voltunk.

Összességében nagyon jól éreztük magunkat, szerencsére gond nem volt az úton egy szál se, szóval egy igazán jó hétvége van mögöttünk megint. Ezúton köszönjük a meghívást a cseheknek, a tolmácsolást Patryknak és a társaságot a lengyeleknek (persze úgysem értik )
Összesen 1225 km-t tettünk meg a kisautóval.

Hétvégén végre megvolt a tavaszi találkozó. Én úgy érzem, hogy jól sikerült, remélem a többiek is így gondolják.

Csütörtökön elég későn tudtunk csak elindulni, mert én 16:40-ig dolgoztam, aztán még pakolászni is kellett. Végülis fél 6 körül sikerült elindulni két autóval, mert az arc  Még nem értünk ki Fehérvárról sem, mikor nyuszy szólt, hogy álljunk félre, mert fulladozik a kabrió. Fasza. Félreálltunk, valamit mókolt vele, aztán végülis úgy döntöttünk, hogy megyünk tovább. Legközelebb azt hiszem Cecén álltunk meg, mert lelazult az olajbeöntő sapka. Akkor láttuk, hogy viccesen szikrázik a generátor. Mentünk tovább. Majd Nagydorog környékén nyuszyt levillogta egy teherautó, meg akarták nézni a kabriót. Ekkor derült ki, hogy nincs töltése, de nem gáz, mert lehet, hogy benzinnel sem bírja ki Mohácsig. Még egyszer megálltunk Furkótelepen, mert nagyon úgy tűnt, hogy esni fog az eső később, felcsuktuk a tetőt. Nagy nehezen, már elég sötétben sikerült hazaérnünk.

Otthon nyuszy és apu lebontotta a generátort, ami persze nem ment egyszerűen, mert az egyik csavar fordítva volt bent, és nem lehetett kiszedni a hátfaltól, így azt is le kellett bontani. A generátornak nem csak villamos problémája volt, hanem mint az később kiderült letört róla valami tartó, aminek az egyik felét sikerült is elhagyni :(

Péntek reggel aztán generátor vadászatra indultunk. Ezúton is köszi mindenkinek, aki segíteni próbált. Végül apu mondta, hogy menjünk el a helyi villamosságishoz, illetve mindenki más, akit felhívtunk is őt ajánlotta. Elgurultunk hozzá, kicsit vártunk rá, aztán túrtunk a sok generátor közül egyet, ami ránézésre jó lehet. Hazamentünk, beszereltük, sokat szoptunk a hátfal visszarakásával, de szerencsére jó lett. Már „csak” a szállást kellett elintézni meg a töltéshasználatit, ekkor volt kb. dél. A többieket 14:00-re vártuk a Tesco parkolóba. Közben Csuteeee megérkezett, úgyhogy ő kénytelen volt jönni velünk. Nagy rohanásban sikerült mindent elintézni, és odaérni a parkolóba időre Ott mindenki gyorsan bevásárolt, majd elindult az első kör a szállásra. Vonulás simán ment, igaz Mohács nem nagy és nem túl forgalmas város. A szálláson mindenki elfoglalta a helyét, majd a továbbiakban semmittevés volt a program. Karcsi szallonnasütőt nyitott a konyhában, a többiek meg kihasználva Karcsi felajánlását, vacsoráztak. Majd beszélgetés, iszás, ennek következményeként éneklés és szökés következett, de erről majd az érintettek írnak bővebben. Mi hullák voltunk az egész napos rohanás után, úgyhogy viszonylag korán lefeküdtünk aludni.
 
Szombaton mindenki felkelt korán, ezen mondjuk meg is lepődtünk. Sikerült elindulni időben. A gólyamúzeum volt az első program. Nekem tetszett, szerintem érdekes volt. Innen Mohács volt a cél, ahol első körben a Busóházat néztük meg, sok érdekességet hallottunk itt is. Következő állomásunk a Széchenyi tér volt, ahol az autókat leparkoltuk, és elindultunk ebédelni. Nekem az ebéd ízlett, jól is laktam, bár néha azért voltak fennakadások, de talán elnézhető. Ebéd után tettünk egy kis sétát, volt fagyizás, kompnézés, majd visszatértünk az autókhoz, indultunk a mohácsi csata emlékére állított történelmi emlékparkba. Kicsit féltünk, mert az időjárás nem volt túl stabilnak mondható, hol esett az eső, hol meg nem, de fixen be volt borulva. Az emlékpark szerintem szenzációs volt, az idegenvezetés tényleg ott volt a topon. A legmegdöbbentőbb az volt, hogy az a társaság, akik általában nem szoktunk túl jól viselkedni (nem vagyunk jobbak, mint egy iskoláscsoport), totál csendben, szinte tátott szájjal hallgatta az előadást. Mondjuk ebben lehet, hogy közrejátszott a fáradtság is, végignézve magunkon néztünk ki úgy, mint egy vert had. De lelkesen hallgattuk a nénit  Az előadást íjászkodás követte, amire sajnos már nem jutott annyi idő, amennyit szerettünk volna, mert lassan vacsoraidő volt, el kellett indulni a szállásra.
 
Ez sem volt azonban ennyire egyszerű, előbb el kellett menni a szakácsért és a szakácsnőért, apuért és anyuért. A menü halászlé volt tésztával. A lé apu dolga volt, a tésztát anyu csinálta. Becuccoltunk az autókba (köszi a segítséget, annak akihez pakolásztunk), és elindultunk. Leérve az ősök nekiálltak főzni (anyunak sose lesz kerámialapos tűzhelye, de szerintem Bálint Karcsiéknak se ), mi meg lepakolni tányért, evőeszközt stb. Elkészült a kaja, szerintem mindenki elégedett volt az ízével és az adag méretével is. Maradt egy rahedli hal, lé és tészta, amit azért végülis sikerült szétosztani, nem kellett semmit kidobni. Este még anyuékat hazavittük nyuszyval, mire visszaértünk már nagyban ment a fényfestés. Végre mi is nekiállhattunk kicsit lazulni. Néhányan bevettük magunkat a társalgóba, jót beszélgettünk, majd hajnali 2 körül sikerült aludni menni.

Vasárnap is sikerült valami csoda folytán mindenkinek összeszedni magát mire indulni kellett, átadtuk a szállást és elköszöntünk. Az úticél ezúttal a Mohácstól nem messze található vízimalom volt, ahol kemencében frissen sült pogácsát kaptunk. Személy szerint én itt már hulla voltam, a többiek még tervezték, hogy megállnak hazafelé kolbászozni valahol. Több program nem lévén, mindenki elindult hazafelé. Bátaszékig egész sokan mentünk együtt, ott aztán kettéváltunk és négy autóval Fehérvár felé indultunk. Az út eseménytelen volt és fárasztó. Többen automata üzemmódra kapcsolva vártuk, hogy hazaérjünk végre.
 
A hétvége folyamán Beck’s és Turbó adtak a romantikának megint Beck’s is nagyon elfáradt. Végül csak annyit, hogy köszönjük mindenkinek a részvételt, reméljük jól éreztétek magatokat, mi igyekeztünk mindent megtenni ennek érdekében.

Na, orvosoltuk rendőr barátunk problémáját
Először is kötélen eljuttattuk hozzánk, mert itt több a szerszám meg az alkatrész is.
A gyújtással kezdtünk, az új kábelek mellé ki kellett cserélni a duplatrafót is, mert az előző kábel vége beleolvadt a lukba. Összeraktam, aztán kiderült, hogy nem ilyen egyszerű a helyzet, mert a karbiból igen erősen dőlt a benzin. Leszedtük, szétszedtük, és kiderült, hogy az úszó füle úgy döntött, hogy leválik. Találtam az alkatrészes ládában egy olyan karbit, ami ránézésre minimum 10 évet töltött sós sárban, így nem sajnáltam kibelezni, szerencsére az úszója jó volt neki, így azzal összeraktuk a karbit, visszakerült a helyére, és működik az autó

Ma viszonylag nagy szopások árán sikerült összerakni az autót. Nem egyszerű úgy visszarakni a tankot, hogy majdnem tele van. Plusz felrakás közben sikerült elrepednie annak a nyomi csőnek, szerencsére olyan helyen, ahol nem volt ez lényeges. Ennyi.

Végre van mit írni! vagy inkább :( Szóval az történt, hogy ma melóból hazafele annyira nem voltam boldog, mert 1. egy jobbos kanyarban keresztbeállt alattam a z autó, tök olyan volt, mintha blokkolt volna a jobb első kerék, befogott volna a fék, 2. k@ra benzinszag volt a kocsiban. Az első probléma megoldása még nem erült terítékre, viszont a második oka ismert: szétmállott a benzinbeöntőcső...megint....csak nálam már harmadszor. Szóval levettük a tankot, most eddig jutottunk új cső hiányában.

Múlt hét csütörtökön Mohácsar menet, Fehérvártól nem messze, a 63-as úton sikerült beszedni a Suzuki szélvédőjével egy követ, de olyan szar helyre, hogy azonnal elkezdett repedni, és mire megálltunk, már 20 centinél hosszabb volt a repedés...
Ma délelőtt elkezdtem keresgélni - telefonálni, és végülis sikerült elintézni, hogy menjen a javítás hamar, cascóra, úgyhogy délután leadtam a kocsit a tőlünk nem túl messze lévő műhelyben, aztán hazasétáltam.

Ekkor fogalmazódott meg a gondolat, hogy nem Gabe Suzukijával megyek holnap dolgozni, hanem kabrióval. Úgyhogy gyorsan lemostuk, Szilvi még ki is porszívózta, majd lemostuk Csöpit is. Még tankolni is elmentem nyitott tetővel, még mindig jó móka


Update: Csütörtökön délutánra meg is lett a kocsi teljes egészében a biztosító által fizetve, és még ablaktörlőlapátokat is kaptam hozzá ajándékba.

Délután elmentem a csapágyakért, plusz vettem egy féltengelyszimmeringet és normális zsírt is.
Hazaérve kipiszkáltam a régi szimmeringet, beraktam az újat, szerencsére ez simán ment.
A csapágyakat is beraktam, nem volt probléma vele, viszont az alsó tüskét megette a csapágy, nem könnyen ment vissza a helyére, meg kellett reszelgetnem előtte... Inkább ezt tettem felülre, ha majd kifelé is nehezen jön, talán könnyebben hozzá lehet férni.
Innentől minden meglepően egyszerűen ment, simán összeraktam mindent, és csodák csodája, nem lóg a kerék, forog rendesen, meg ilyenek
Kíváncsi vagyok, mennyi idő múlva kezd el folyni valami, illetve mikor hullik szét újra

Na. Mint ahogy tegnap említettem, gyanúsan állt a kerék a Jimnyn, megemeltem, és szép centiset kottyant a kerék.

Ma reggel telefonáltam a csapágyboltba, és rendeltem 2 db Koyo 30302-t. Rohadt drága, 3.000 Ft/db, de úgy döntöttem, hogy nem veszek olcsót megint, mert a mostani KBS típusú alig egy évet bírt ki, az meg nem normális. Holnap reggel lesz meg a cucc, elvileg.
Felhívtam Köpcit is, hogy van-e neki csap/tüske, merthogy ekkora kottyanásnál jó eséllyel az is megmakkant. Van neki, 2 ropiért, de ugye Veszprémben. Mondtam neki, hogy kéne.

Ugyan nem szeretek duplán dolgozni, de gondoltam megnézem, kell-e tényleg tüske, vagy az túlélte, úgyhogy délután alábakoltam a kocsit, leszedtem a kereket, és nekiálltam kiszedni a döglött, alsó csapágy tüskéjét.
Itt egy-másfél órás mulatás következett, ugyanis egyszerűen nem akart kijönni, annak ellenére, hogy normál esetben simán ki kéne csúsznia. Miután nagy nehezen sikerült kiszednem, kiderült, miért nem akart kijönni - úgy tört össze a csapágy közepe, hogy ilyet még sosem láttam...
Mindenesetre a tüske egyben volt, szerencsére, úgyhogy nekiálltam lebontani az egészet.
A féknyereg csavarjai eszementül berohadtak, úgyhogy azokkal is eljátszottam egy darabig, valamint a féltengely zégere is jáccós volt zégerfogó nélkül, de végül én győztem, és bejutottam a gömbbe.

Miután - azt hittem, hogy - kiszedtem a csapágy csészéjét, felsejlett bennem egy szolid 50 ropis plusz költség, ugyanis benn maradt a csészének egy darabja, és tök úgy nézett ki kívülről, mintha maga a hídház el lenne törve... Aztán szerencsére belenéztem, és feltűnt, hogy van ott még valami kiüthető

Lényeg, hogy szét van teljesen szedve a cucc, holnap remélem tényleg lesz csapágy, és össze tudom rakni.


U.i.: Gabe, fedél alatt áll a Suzukid!

Ma viszonylag tevékeny napunk volt.
Tegnap reggel nyuszy el akart volna menni dolgozni, de a Jimnynek nagyon szar hangja volt (állítása szerint hetek óta hallotta, de mindenki azt mondta, hogy képzelődik), így végülis inkább Gabe suzukijával ment. Kirohadt a cső a katalizátorból, úgyhogy ma reggel első utunk Lajoshoz vezetett, aki szépen befoltozta a lyukat, úgyhogy most megint hallani, hogy milyen hangosak a gumik.
Még megpróbáltuk életre kelteni Bencét, mert Lajos finoman célzott rá, hogy nem lesz ideje foglalkozni vele, viszont el kéne tüntetni onnan. Nem sikerült, nem akart beindulni, úgyhogy még marad.
Hazaérve nyuszy úgy érezte, hogy eljött az pillanat, amikor kicseréli a hátsó gátlókat Csöpin. Azokat egyébként ajándékba kaptam nőnapra, köszi És köszönjük Gáspáry Lacinak, hogy lehozta nekünk Fehérvárra A bal oldali gátló az konkrétan nem mint gátló döglött meg, hanem megszűnt egy darabként létezni (lásd uccsó kép) 
Szóval vannak szép új hátsó gátlóim és egyúttal felkerültek a nyári kerekek is az autóra.
Ezek után még átmentünk Gabe és Nelli házába kicsit láncfűrészelni, de ez már egy másik blog...

Rég született itt utoljára bejegyzés, pedig mi is votunk például a Club 126 téli találkozóján. Igaz nem polszkival, mert papírkutyák voltunk sok cuccal. Az egész azzal kezdődött, hogy 2 órát lapátoltunk az udvarban péntek reggel, hogy ki tudjuk nyitni a kaput, ennek hiányában nehézkes lett volna a részvételünk. Azt hiszem valahol itt dőlt el, hogy nem polszkival megyünk, hanem Suzukival. (Mellékesen engem személy szerint aggasztott a tény, hogy Csöpin mindkét hátsó gátló szar, és kellemesen imbolyog az autó) Nagy nehezen végülis elindultunk, Pest felé vettük az irányt, ahol felugrottunk bazékhoz, majd onnan együtt mentünk tovább a fóti Corához. Pocok már várt ránk egy ideje, aztán miután Robiék is befutottak, elindutunk. A szállásra érkezve, Robinak nagy nehezen sikerült bejutnia a Suzukival megjárt parkolóba illetve Turbó és Beck's levezették fölös energiáikat. Turbó nagyon kanos A nap továbi részét dögléssel töltöttük, majd a finom vacsi után beindult az élet Pocok és KeMa hatalmas műsort nyomattak, volt beszélgetés, iszogatás, minden földi jó. Másnap azt hiszem sokaknak másnap volt, de némi autózás és séta után felébredt a társaság. Majd megint autózás következett, nagyon szép helyeken jártunk, az étteremben kajálás 2 kutyával kicsit nehézkesen indult ugyan, de végülis egész nyugisan telt. Ami ezután következett, azért én személy szerint már nem annyira voltam oda, kicsit idegesítő volt 5 percenként megállni felfele a hegyre. Persze, mehettünk volna mi is polszkival, úgy biztos izgalmasabb volt. A hegytetőre felérve konstatáltuk, hogy tényleg szép a kilátás, de k@ hideg volt. Ennek köszönhetően per pillanat táppénzen vagyok Szép lassan lekecmeregtünk a hegyről, mi is összetalálkoztunk a Forddal (Opellel), felhőtlenül boldogok voltak, hogy megint tolathattak Cserébe jeleztük, hogy ne menjenek feljebb, mert el fognak akadni, és már nincs fenn senki, aki segítsen  A szálláson vacsi, majd részemről döglés következett, nyuszy elment közösségi életet élni valahova. Vicces volt, mikor a híradóban jelezték, hogy felénk ítéletidő van, nyuszy ennek külön örült. Vasárnap reggeli után ezért nem is nagyon vártunk, indultunk haza, mert nem tudtuk, hogy milyenek az útviszonyok, nem akartuk nagyon megszívni. Végülis, mire mi a környékre értünk, már nem volt itt semmi extra, de azért elgurultunk Pákozd felé, hát tényleg volt szép hófúvás. Pocoknak köszönjük a szervezést, jól éreztük magunkat. És köszönjük mindenkinek, akitől kaptunk kölcsön fogkrémet!

Sikerült ma kimenni egy kicsit játszani. Minthogy bizonyos dolgok ismerten szarok, ezért mondtam Lajosnak, hogy csak kirándulós útvonalon menjünk. Ehhez képest már az első úton sikerült felakadni, mert kicsit megnőtt a bakhát, mióta utoljára arra jártunk

Az erdőben meg még megvan a hó, de csak vékony rétegben, összetöttyedve, alatta meg ott a fagyott föold, ami ahhoz pont jó, hogy csússzon, mint a takony, úgyhogy volt, ahol a visszafordulást kellett választanom.
Egy nem is olyan nagyon meredek helyen lefelé meg akartam állni, hogy Szilvi tudjon fényképezni, de álló kerekekkel is pont ugyanolyan sebességgel ment tovább az autó, mint előtte, úgyhogy erről inkább letettem
Aztán meg sikerült egy elég szar helyet találni, meredek úton lefelé kidőlt fát kellett volna kikerülni-átlépni, ahol a fél év kihagyás után én egy kicsit gyáva voltam, és sikerült a kidőlt fa és egy tuskó fölött nagyon ferdén megállni, és az egyetlen megoldás az lett, hogy Lajos fordítócsigával visszahúzott egy kicsit, aztán meg a csörlőn tartva sikerült átlépni a fát borulás és fánakcsúszás nélkül...
Elszoktam én ettől, na

Még odafelé béreltem egy utánfutót, és hazafelé megpakoltuk, mert egyúttal elhoztam a Lajosnál csellengő mindenféle Polski-alkatrészt. Majd még ki kell találni, hová teszem el őket végleg.

Miután hazaértünk, járt nálunk Emese és Balázs, és elhozták Turbót, a gyereket is
Elsőre nem volt egyszerű összeengedni őket Beck's-szel, de miután egy kicsit lecsillapodtak a kedélyek, nagyon ügyesen eljátszottak

A múltkor nem írtam, de a hátsó gátlók is elfosták magukat egy kicsit (bár érdekes módon ezt nem érezni még rajtuk).
Alapvetően ugyanilyen Procompokat kéne venni, csak azt marhára nem egyszerű beszerezni, ráadásul marhára nem gyors.
Szóval amíg ez lejáccódik, vettem óccsó Nivába való Sachs gátlókat. Persze annyira azért nem szép a dolog, mert a felső felében nincsen csövecske, szóval barkácsolós kicsit.

Ma elfogadható hőmérséklet volt kinn, a féltető alatt az eső meg nem zavar, úgyhogy nekiálltam a cserének. Mint tudjuk ez alapvetően egy max. 20 perces művelet, de persze sikerült 3 órát szopni vele. Egyrészt a felső csavarok igen szar helyen vannak, és semmilyen komolyabb szerszámmal nem lehet odaférni, és naná, hogy végig szoros a menetük. Mindenesetre a bal oldalival egész hamar ebántam, szerencsére a Procompba rakott persely jó volt a Sachsba is. A jobb oldali viszont kegyetlenül megszopatott, ugyanis az alsó csavarra brutálisan rárohadt a persely, egy órán át ütöttem, flexelgettem meg ilyesmi, mire sikerült leszedni. Miután ez megvolt, akkor meg a felső rész nem akart az istennek sem beférni a helyére, azt is győzködtem egy darabig, de végül én voltam az erősebb.

Aztán még elmentem a rétre kipróbálni, érzésre sokkal gyengébb, mint a Procomp, meg úgy általában a tartósságára sem mernék fogadni, de alapvetően működőképes.

Nagyon rég nem született új bejegyzés ebben a rovatban, ami nem a lustaságnak tudható be, hanem az eseménytelenségnek.

Már nem is tudom mikor, talán nyár vége felé lehetett, hogy gátlószilenteket cserélve sikerült észrevenni, hogy az első diffi kardán felőli csapágya megadta magát.
Amit viszont nem lehet olyan egyszerűen cserélni házilag, Köpci kell hozzá, ő meg ugye 50 km-re van tőlünk és hétvégén nem dolgozik, szóval viszonylag bonyolult, mert oda kell vinni az autót, valamivel közlekedni, míg megcsinálja, majd értemenni...

Az év hátralévő része eléggé pörgősre sikerült ahhoz, hogy nem volt idő kimenni autózni sem, meg a kocsit megcsináltatni sem, csak dolgozni járásra használtam az autót, aztán annyi.

Mostanra sikerült rávenni magamat, hogy kezdjek valamit a dologgal, szóval lebeszéltem Köpcivel, és tegnap délután elvittem az autót, Szilvi meg elkísért és hazahozott Csöpivel.
Ma délelőtt hívott is Köpci, hogy szétszedte, de vizes dzsuva volt a hídban olaj helyett, a fogaskerekek rozsdásak és kopottak, szóval bár össze lehet rakni, de leginkább ki kéne cserélni az egész belét... Kérdeztem, hogy mennyire fájna az nekem azon túl, hogy nagyon, Köpci utánanézett és mondott egy horror összeget... Ekkor elkezdtem gondolkozni, hogy mi legyen. Persze nem sikerült hirtelen találnom olcsóbb megoldást, a kocsi meg szétszedve...
Akárhogy is számolgattam, ha találok olcsóbbat, de el kell menni érte, plusz még egyszer szét kell dönteni a hidat a cseréhez, akkor max. egy tizest spórolok, de legalább lehet vele szopni tovább, szóval úgy döntöttem legyen...

Délután szerencsére volt fuvarom egy kollégám által Veszprémbe, és kész is lett a vas, úgyhogy most legalább az eleje rendben van.
Szép lassan (vagyis nem annyira lassan) neki kell állni a többi rendberakandó dolognak is. Ilyen pl. a hátsó híd átnézése, diffi hézagolása, hátsó fék átnézése, lengőkarszilentek cseréje, ilyenek.
De remélem, azért kirándulni is el tudunk már menni valamikor.

Ja, és ide tartozik, hogy karácsonyra kaptam új rádiót, ami tud USB-t is meg Bluetooth kihangosítót is, tök jó Köszi