Voltunk ma Babodon. Gondoltuk, a szórakozás kicsit csúszik, mert defektet kaptunk az első negyed órában. Aztán mikor láttuk, hogy a két autón 6 defekt van, akkor éreztük már, hogy nem kicsit csúszik a szórakozás (A harmadik autó szerencsés volt, neki csak egy jutott.)
Végülis Gabe hozott nekünk egy garnitúra kereket, amiért nagyon szépen köszi, úgyhogy össze tudtuk rakni annyira az autókat, hogy lejussunk Látrányba a gumishoz.
Valamikor délután 4 után kész is lett, még fagyiztunk egyet Lellén, aztán hazajöttünk...
Minthogy útról sehol nem tértünk le, behajtani tilos táblán vagy sorompón sehol nem mentünk át, a szögesdeszkát elhelyező parasztnak azúton kívánnék minden jót.Remélem, valaki a pórul jártak közül megkeresi, és beteszi a szántásba, hogy mulathasson az illető minden tavasszal és ősszel, amikor a traktoron lesz több defektje egyszerre...

Ha Pünkösd, akkor Somogybabod
Idén az eddigieknél is kevesebb vacillálás után a menés mellett döntötünk. Lajosék Lellén foglaltak le egy házat, ott volt a bázisunk.
Pénteken 3 körül értem le, kipakoltam, megejtettem a gépátvételt, majd elmentem Szilviért Kaposvárra. Este még bámészkodtunk egy kicsit, majd hazamentünk.
Szombaton egy strandolást leszámítva egész nap lenn voltunk, vasárnap pedig úgy 3-ig.
Igazából minden a szokásos volt, semmi különlegeset nem láttunk.
A siratófalak pénteken még brutálisak voltak, vasárnapra mindegyik simán járható lett. A doagonya viszont reménytelen volt, nem nagyon volt a nagykerekű szörnyeken kívül olyan, aki önerőből jutott volna át rajta.
Ezt leszámítva a por volt a jellemző, az erdőben meg por nem volt, de sár sem.

Voltunk ma egy kicsit Somogybabodon.
Kicsit nagyobb volt a sár, mint kellett volna Reggel 8 körül értünk le, be sem akartak engedni minket, miszerint nem lehet közlekedni sem... Aztán később javult a helyzet, de a parkolót nem nyitották meg, csak résztvevők mehettek be odáig is.
A dagonyát először csak Somogytúr felől lehetett megközelíteni, de sok értelme nem volt - ilyet sem látott még senki, szombat délelőtt egy szem autó sem volt a dagonyánál... Délutánra is csak annyit javult a helyzet, hogy a dagonya mellé már be lehetett menni autóval, de önerőből egyetlen autó sem tudott átmenni rajta, így nem is próbálkoztak.
A katlanban sem volt sokkal jobb a helyzet, alig volt mozgás. A siratófalakon senkit nem láttunk felmenni... Az erdő meg teljesen reménytelen volt, ott sem volt ezért élet.
Ilyen unalmas Somogybabod sem volt még soha, kivételesen nem sokat vesztett, aki inkább otthon maradt ma.

Hosszas agyalás után végülis lementünk Babodra, három Samuval, az enyémmel lábon. Jó móka volt