Az őszi tali után kényszerpihenőre került az autó, mert ugyan egyes nélkül el lehet lenni, de a rükverc hiánya a mindennapokban kicsit macerás (pláne, hogy itthon a zúzott kövön sem egy nagy élmény a toligálás).
Első lépésben kellett egy másik váltó. Van ugyan egy BIS-váltóm, de az hosszú időt töltött a szabadban, aztán még éveket a padlásfeljáróban, szóval azt alaposan át kéne nézni beépítés előtt. Így aztán inkább a piros autó alól szedtem ki a váltót. Ehhez az előző hosszú hétvégén rendelkezésemre álló fél napot használtam fel, ami kellett is, mert még mindig nem egy élmény BIS-ből motort kivenni, pláne, hogy olyan helyen állt az autó, ahol érdemben aláfeküdni sem tudtam. Végül a váltót némi trükkel sikerült hozzáférhetővé tennem
 

Nekiálltam a sárgába beépítésnek, a motort semmiképpen sem akartam kiszedni, mert tuti, hogy az így sem porszáraz vízcsövek közül 1-2 megadná magát végleg. Aztán hamar feladtam, mert nem sikerült okosan felbakolni. Azóta nem volt időm foglalkozni vele, de tegnap szerencsére szép idő volt, így nekiestem. A kerekeknél bakoltam alá végül, így nem akart leborulni. Egy élmény volt a kiszerelés is, de azt pár óra alatt sikerült megoldani egyedül is, a visszarakás viszont teljesen reménytelennek tűnt, így kénytelen voltam Gabe segítségét igénybe venni. Amíg ideért, elmentem venni olajat, plusz átpakoltam a köcölléket a régi váltóról. Ketten aztán már a helyére tudtuk cincálni a váltót, de az istennek sem sikerült rendesen összehúzni a motorral. Hosszas szopás után rájöttünk, hogy szokás szerint duplán volt pozicináló hüvely az egyik tőcsavarnál
 

Ezt megszüntetve már haladósabb lett a dolog, és sikerült összerakni. A jobb oldali hardy viszont cserés, mert két menet is halott rajta, illetve a váltóösszekötő csavarja is örökmenetes lett, azt majd aknáról le kell valahogy vágni. Ezt leszámítva viszont szerencsére úgy néz ki, megfelelően működik, nincs szörnyű hangja, és valószínűleg BIS-diffi van benne, mert nem akar másodikban 60-nál ill. harmadikban 90-nél még szétesni.