2007.05.13. Vasárnap

Volt ma amortizációs túra, de rendesen.
Elmentünk Márkó felé, aztán próbáltunk autózni a Csatár-hegyen, de túlzottan meredek részeken voltak fák bedőlve.
Úgyhogy átmentünk inkább Hárskút térségébe, volt sok sár, jó volt

Hazafelé Rátót-Hajmáskér-Öskü felé indultunk, aszfalton. A Hajmáskéri vasútállomásnál Lajos kitalálta, hogy mossunk alvázat a patakban. Ezzel még nem is lett volna baj, de kitaláltam, hogy milyen vicces belemenni nagy gázzal. Megpróbáltam, olyan kb. 30 km/h sebességgel, aztán a patak 2/3-ánál egyszercsak megállt az autó, az önindító csak kattant.
No, jobb ötlet nem lévén Lajos kihúzott, közben Szilvi bebizonyította, hogy alkalmas navigátornak

Viszont kinn sem indult be, és nem annyira akart forogni a hátsó kerék, mikor Lajos megpróbált behúzni, úgyhogy sejtettük, hogy baj lesz...
Hazahúzott Lajos, aztán elkezdtük nézegetni. Légszűrőházban víz, légszűrő tocsog - ajjaj. Gyertyák ki, benéz, a dugókon áll a víz...
Gumicsővel leszívogattam, aztán leszedtük a szívócsonk elejét, azokban is állt a víz, összesen biztos, hogy egy liternél több volt benne...
A motor meg nem forog körbe, úgyhogy vagy hajtókar görbült, vagy szelep...
Soha nem hallottam még olyat, hogy merítés nélkül valakinek ilyen mennyiségű vizet szívott volna...

Kiegészítés: Köszi Petyának, hogy hazahozott minket Palotáról azzal a csodával